Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

67 a) Hogy a' természetben sok test magától hangzik, és ha a* testek külömbféleképpen illetődnek, külömb fele hangokat is ejtenek magokból. b) Hogy az embernek alkalmatos eszközei vágynák ezen hangokk, mint bé-vételére, mint ki-ejtésére, hogy a' hallás és beszéd' eszközeinek közösködése az embert abban igen segíti; és hogy ötet, nem tsak az egész természet, hanem örlön ösztöne-is ingerli arra, hogy a' hangokat, mint kiejteni, mint másokkal közölni igyekezzen. c) Hogy minden nyelvben vágynák még most is olylyan gyökeres igék, melylyekk eredete nem kétséges, és melylyek a' nem hangzó természetben lévő [109.] tárgyakat, a' hangzó tárgyakk hangjaik szerént szokták nevezni. Például a' veréb tsiripöl, a' trombita harsog, a' kopó csahol 's a' t. d) Hogy ezen hangok a' vadon embereknél töbnyire tsak közönséges, nem pedig fosztogatott képeket jegyeznek-meg. Ha ezeket meg gondoljuk és a' vad emberekk, és gyermekekk beszédjeket, mikor rebegni kezdenek, tekéntetbe vészük; minden kételkedes a' beszédnek eredetére nézvést megfejtődik és eltűnik; főkép' ha anak históriáját-is segítségül hívjuk. *) Jegyzes Aiiyira ösztönöz bennünk' minden dolog a' természetben a' nyelvelek feltalálására, hogy ha a' természet alkalmatos eszközöket nem adott volna arra, hogy igék szerént beszéljünk, kénytelenitődtünk volna (bátor keveseb haszonal) úgy beszélni, mint most a' néma emberek, tsak merő jelek által. 111. §. Az erre tett ellenvetés megtzáfolódik. Kik a nyelvekk eredetét természet felet valónak leni vitatják, azt mondják: hogy nem lehet a' nyelvnek eredete természet szerént való, mert úgy mond, a' nyelvek nem tsak felette külömb felék a' világon, hanem felette számasak-is. De a' nyelvekk külömböző sokaságát könyen meglehet érteni, ha meggondoljuk: a) Hogy mint a' testek külömbféle helyeken, külömbféle képpen hangzanak, mint az emberek is, kik ezen hangokat ki ejtenj_akarják, külömbféle képpen vágynák a' termeszettől alkalmaztatva az ő eszközeikk alkatásában. Dylyenek a' Kinaibeliek, Hottentották, Németek, oroszok 's a' t. [110.] b) Hogy a' nyelvekk lassanként való ki pallérozása töbnyire a' Nemzetek közöt való vízen, és földön való kereskedéstől, sőt magoktól a Szülőktől is függjen, valamint a Sidókban, úgy a' más össze gorosodot nemzetekben is azt láthatni.