Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
I. Könyv
68 c) Hogy a' nyelvekk szerzésében sokat teszen valami eset, a' Szükség, a' tudományóHc, mesterségeKk hamar, vagy késő előmenetele; az Irókk más nemzeteknél való jeles hire, neve, és azokk tehetségek kikk hitektől függ az egész ország. Ha ezeket jól meg fontolod, ahyüt nem fogsz tsudálkozni a' nyelvekk sokaságán, valamint azon nem tsudalkozol, hogy nem tsak egy tartományban, hanem majdnem minden városban, falúban, sőt minden háznál külömbfele módjok vagyon a' lakósokk, mint a' szóllásban, mint az igékben, es ezekk, vagy helyheztetésében, vagy ki ejtésében. Második Tzikkely A' Zseniről es az Elmésségnek külömbségeiről (Felleng esz) (virgantz esz) 112.§. Mia' Zseni(Feüengész)? A' Zseni (Felleng ész) többet tészen, mint az olylyan jó ész, mely könyen tanúi, melynek jó emlékezete, egyenes ítélete, szorgalmatossága, 's elegendő készsége vagyon arra, hogy mást valami tudós dologban kövessen. Azt mond[Hl] -juk Zsenijű embernek, ki másokat felséges tehetséggel, erős elme sebességgel felől haliad, hogy önnön eszéből tsudálatos gondolatokat teremtsen; egy szóval: kit a' természet oly' észszel áldott-meg, hogy valami különöst magától sebessen feltaláljon. Ez a' Zseninek jele; ha valamit, vagy az igazságra, vagy a' Szépre nézve önön magából feltalál. A' Zseni az igazságra nézve neveztetik Tudósnak (scientificus) a' Szépre nézve pedig izkényesnek (aestheticus). Az ő tehetségeire nézve a' Zseni, vagy közönséges (universalis), ha tudniillik mindenféle tudományokra 's mesterségekre azon egy sebes elme ereje vagyon, vagy különösnek (particularis), ha tsak némely tudományokban, és mesterségekben jeleskedik, vagy eredendő (originális), vagy orló (compilatorius), ha, vagy tsupán tsak önnön fejéből teremt valamit; vagy azt, amit mások feltaláltak, új szinbe öltözteti; vagy elmélkedő (speculaticus), vagy tseles (practicus). A' Zsenihez elkerülhetetlenül kívántatik a' termékeny, 's bizonyos végre intézett eleven képzelés; kiterjedt és sebes egybe-társalása leg alább azon képekk, melylyekben a' Zseni foglalatoskodik; az egybe tsatlásban hatható tehetség, és különös készség, a' részekk egy egészben való rendelésében éles, és egyenes által-látás; és szintén az a' képekk foglalásában [112.] és a' gyökeres képekből ki-húzandó folyadékoTcK sebes meghatározásában.
