Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

66 108.§. EzeTék még más Külömbözete. Végre meg-külömbözik a' beszéd a' természetes és mesterséges beszédtől. Amaz a' hangnak oly jegyeiből áll, melylyeket a' természet' ösztöne szerént magunkból ejtünk, és minden tanítás nölkűl is érthetünk. Ebben meg egyezünk a' barmokkal, mert azon törvény szerént, melyly az egész eleven, és nem eleven természetre kiteljed, minden löny hangzik az illetésnek mértéke szerént. Mi nálunk, és a' barmoknál az érzesnek, [107.] hallásnak és beszédnek eszközei oly szoros foglalatban vágynák, hogy, ha az érzésnek eszközei erősen megilletődnek, a' többiek azonnal kénytelenek magokból hangot ejteni, melyly az állatnak belső allapotját ki jelenti. Mihelyt pedig más állat azon hangot hallja, azonnal felserken behe ugyan azon hanghoz tartozandó kép; ámbár üdővel a' kép társalás is segíti az eszközöT3c egybe-foglalását. Ezt azon állapotról is kell érteni, melylyet a' képzelés szűl. A' Felkiáltó igék (interjectiones) minden nyelvben fen-tarlják még ezen baromi beszédnek maradékjait. *) Jegyzés A Tyúk az ő tsirkéit öszsze-híjja a' talált étekre, azokat az ölyv ellen videlmezi 's a' t. Ezek pedig értik az ő beszédjét tapasztalás nélkül is, egyedül tsak a' természetnek ösztönéből. Egyik eb igen észre veszi a' másikk beszédjéből, hogy kedve volna tzivakodni 's a' t. A' barmok közöt külömb féle indulatjaikra nézve, ki bőg, ki ordít, ki röhög, ki nyerít, ki béget, ki gágog, ki karitsál 's a' t. 109. §. A Mesterséges Beszéd. A' természetes beszéd tehát az elevenítő alkotásnak folyadékja, 's a' mi állapotunkat tsak alányosan jegyzi-meg, méglen azt a' mesterséges beszéd által tárgyasan is, az az: méglen azon tárgyakat, melylyekk képe minket ez, vagy amaz állapotba teszen, meg nem jegyezzük. A' mesterséges beszéd áll az igékk bővséges számában, melylyek önként, 's fel-ett szándéktól költ regulák [108] szerént a' mi képeinket, külömbségeik és foglalatjaik szerént kiváltán meg jegyzik. Ez tehát a' felső tehetséghez tartozik, és nem lehet azt tökélletesen meg tanulni, hanem tsak tanúlásból. Tsak ezen beszéd által leszünk alkalmatosak arra, hogy a' mi gondolatainkat másokkal viszontag közölhessük. Valóban tapasztalhatjuk, hogy a' mi mostani mesterséges nyelveink tsak tsendes lépésekkel jöttenek az ő vadságokból ily' fényes állapotra; látjuk, hogy azok első eredetre nézve faragatlanok, nem tiszta, 's nem izesűlt hangokból állatak-egybe, és akkoron még nem valának kivált értelműek. 110. §. A' Beszédnek természetes eredete vagyon. Ugyan is a' nyelvekk eredetéről kérdés támadhat: Ha váljon az természet szerént való e, vagy természet felet? Fontoljuk-meg