Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

48 70. §. Mi a képzelés? Meglehet már könynyen fogni, hogy én távúllévő tárgyakat is úgy eleimbe tehetek; mintha jelen volnának. Sőtt oly tárgyakat is, melylyeket soha se éreztem és a' melylyek az érezhető világban talán sehol sintsenek. Ezeket pedig azon hasonlatosságok szerént tehetem előmbe, melylyek szerént azok megegyeznek azon tárgyokkal, melylyeket valaha éreztem. Ilylyenkor azt mondjuk, hogy azon tárgyakat képzelem magamban. A' képzelés tehát oly tehetség, melylyel a' már észre vett tárgyakat ismét eszünkbejuttatjuk. 71.§. Külümbözik-e' az érzéstől? A' képzclést mindenkor megkülömböztetjük az érzéstől, 's többnyire ezen jelek miatt: a) Az érzés minden-kor eleveneb, mint a' képzelés. Ha-ki valamely szép virágos kertben sétál, elcvcnct, gyönyörűséget erez, mint mikor tsak azt képzeli magában, hogy abban sétál. - Pedig azt tapasztalom, hogy az érzéskor inkáb szenvedő állapotban vagyok, az az: többet veszek-bé, mint-sem a' lélek' ereje kinyilvánkozna. b) Valameddig telylyes eszemnél vagyok, mint addig megmutatja a' józan ész a' lönyökk szokott, és rendes folyásaiból azt, hogy az én képzeletemnek tárgyai nem lehetnek az én érző eszközeimnek tárgyai. [74.] Peldáúl: a' józan esz szerént elhitetem magammal, hogy ló vagyon a' világon lévő tárgyak között: de ugyan azon józan ész mutatja-meg. hogy a' Pcgasus lónak eredete nints az érezhető lönyök közöt, hanem tsak a' képzelésben. c) Szimtén úgy meg győződtem az érzések által, hogy a' képzelés tsak képzelés, nem pedig érzés. A' hol ezen megkülömböztető Aksziomák (7uJowok^nintsenek, könyen azt vélhetem, hogy érzésem vagyon, a' midőn tsupán tsak képzelek. Peldáúl: könyen azt vélhetem éjtszaka, hogy az anyám' lelke jelenik-meg előttem a' más világról; pedig ha hozza nyúlok, talán tsak a' szegen függő kendő. 72. §. A' képzelés a' testre hat. Midőn a' lélek valamit kcpzel, a' test ilylyen állapotban vagyon: a) A külső érző eszköz, melyly által valami kép támad az észben, akkor a' lélekkel együt munkálkodik, midőn azt eszembe akarom juttatni. Peldáúl: Azért fűt a' nyálunk, ha valami jó ízű étek jut eszünkbe. Ha valami gyönyörködtető muzsikát elevenen képzelünk magunkban; tehát nem tsak a' fülnek doboltkája feszül-meg, hanem még a' beszédnek eszközei is igyekeznek annak ki= =ejtésén. A' látás által be-vett képeknek képzelésekor szintén meg-