Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
I. Könyv
32 e) A' közöttem, és testek közöt lévő igaz valóságos távozatot (distantia) f) A' testelOc hathatatlanságat (inpenetrabilitas) g) A»ő mozgásaikat, h) A' testektől az én inaimra tett vastagab nyomokat, és az ő kiterjedéseket (extenao). 36.§. Tapasztalása' külső érző eszközökről. A' külső érző eszközökről nevezetesen ezeket tapasztalluk: a) Nemes érző eszközök A' nemes érző eszközökk bizonyos hatiijok vagyon az észre-vévésben (perceptio) melylyen kivűl semi tárgyat se vehetünk észre. Ezen határban vagyon egy bizonyos pont, melyről ha a' tárgy oda helyheztetődik, az eszközökre tett nyomot legtökélletesebbén ki lehet venni. Példáúl: Nem olvashatod a' könyvet, ha vagy igen meszsze, vagy igen közel vagyon a' szemedhez. [44.] b) Két Szemmel világosabban látjuk a' tárgyat egy tizenharmad részszel, mint egygyel. c) Mivel a* Nemes érző eszközökre középszerek által hatnak a' tárgyak, és ezek bizonyos törvények szerént az ő útjokban meg szoktak ütközni, egyenes útjok ból ki térni: tehát a' nemes érző eszközök nek hathatóágát meg lehet erősíteni mesterséges Halló-trombitákkal, mesz-sze látó üvegek által és tükrök által. Innét lehet megmagyarázni azon jelenségeket, melylyek ezeken a' mesterséges eszközökön épülnek. Például: Hogy a' meghalt anyádnak képét valamely bű bájos elődbe teheti. d) A' természetnek ösztöne szerént élő emberben, és barmokban hathatósabb a' szaglas, és ízlés. e) Ez a' kettő az ember' értelmének tehetségén igen hatalmaskodik. A' ki meg bolondul, közönségesen el veszti szaglását és ízlését. 37.§. Az érzés meggatolódik - hogyan ? Ha az agy, vagy megsértődik, vagy valamenyire keményebben meg-nyomodik; ha az inat, vagy elmetszed, vagy által kötöd, semi érzés nem következik. Ezen tapasztalás nem vitatja azt