Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
I. Könyv
31 ízbéli megütközések után a' dob-hátyába (timpanellum) ütődik, melyly a' kerengének végét bé-záija. A' dob-hártya közli az ütést a' pőrölykével (malleus), ez ismét az üllővel (incus), ez pedig a' kengyelkével (stapes), mely tsontotsklk mind a' dobhártya után való üregben vágynák. A' kengyelkének talpa közösködik a' harmadik üreggel, és a' vett ütést evvel közli, melybe ereszkedik a' halló-in. A' hallásban se fogadjuk középszeretlenül a' testekk nyomát; hanem tsak a' levegő által, melyly a' testektől reszketőségre, és mozgásra indíttatik. A' vízi állatoknak levegő helyet szolgál a' viz maga. A' fül altal veszszük a' hangnak képeit, azoknak külömbségeivel együtt. [42.] 33. §. Orr. A' szaglásnak eszköze az Orr. De élőiről egy taknyos hártyával vagyon megbélelve, melybe ereszkedvén a' szagló-in, azon mendenfelé elterjed. Hogy ha az orr szagos testhez közelget, melyből olajos, és sós gőz párgol-ki, akkor azt a' taknyos hártyának nedve elosztja, és az által a' szagló-in érdeklődik. - Mihelyt a' testet megfosztjuk az ő éghető, és sós matériájától, azonnal nem szagos. Az orr által tsupán tsak a' szagoknak képeit nyerjük. 34. §. Az Izléé eszköze. Az orrhoz közel vagyon az ízlés' eszköze. Ez a' szájban, kiváltképpen pedig a' nyelvben vagyon. A' nyelv be vagyon három hártyaval vonva; a' külsővel, a' retzéssel (retiformis), és az inas-hártyával. Mihelyt felolvadnak a' nyal által az étkeknek vastagab sós részeik, azonnal tsipkedik az inas ikrátskákat, melylyek valóban nem egyebek, hanem az ízlő-inak ágai. Az ízlésnek külömbféleségét az olajos részelek a' sósakkal való külömbféle vegyelékjeiből kell meg-magyarázni. Az éghető, és sós holmi nélkül sem a' szaglás, sem az ízlés ki nem nyilvánkozhatik. 35.§.y4z illetés. Az illetés az egész testben elterjed. Az inaknak fonálkai, kibújnak a' belső és retzés hártyákon [43.] által egész a' felső hártyáig (epidermis X hol a' testek őket érdekelhetik. Legtöbb érezhetőség vagyon az ujjaknak hegyeiben. Az illetés által rész szerént tulajdonképpen, rész szerént pedig nem tulajdon képpen érezzük: a) A' meleget, és hideget, b) A' könyut, es nehezet, c) A' külső formákat (figura) d) A' lágyat, és keményet.
