Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

21 [13.] különös eredete légyen. - Elromolhat tehát a' lelki munkákk kútfeje, és megszűnhet egészen a' magatudás: még is legalább egy kevés üdéig folytathatja munkáját az éltető munkálcR kútfeje. 1) Cartes Lelek' hiza. Helytelenül teszi tehát Cartes a' lélek' házát a' fenyő-ikrás húsba (glandula pinealis); La Peyrenie a' kemény testbe (corpus callosum); Viensens a' tojásos székbe (centrum ovale); Villis a' tsikos testekbe (corpora striata) 'sa't. Nem azért, mert ezen részekk megsértődésére halál egyenesen nem következik; hanem hogy azon sértődés, nints egybe kaptsolva a' lélek nyilvánkozásainak telylyes fel=akadásával. 2) Varólius' Hídján YY Hogy igazat mondjak, ha a' lélek hazát a' varólius' hidja tájara teszem, azzal nem teszek egyebet; hanem az elő számlat Féij=fiakkal a' púszta állományokk útján járok. 12.§. Ellenvetés az előmenetelről. Azt vélik vala eddig hogy a' lélek' tudományában elő-menetelt tenni, éppen nem lehet, [22.] ha tsak azt nem tudjuk: Miként munkálódnak az agynak, és inaknak fonálkái? - Erre a' tapasztalás meg nem felel. Hogy még is ezen üreget pusztán ne hadják: államányokat koholtanak ki, melylyekben a' képzeles annál szabadabban játzodozhatot, mennél nehezebb az államányokat igazi lönyökre (entia) változtatni ott, hol a' tapasztalás halgat. Némelyek azt állították, hogy ezen fonálkák, mind a' hegedű húr, vagy kísztőségek (irritabilitas), vagy rugósságok (elasticitas) szerént munkálkodnak. — Mások üres tsövekk mondák azokat leni, 's azokat már élesztő szeszei (vitális spiritus) már inas híggal (fluidum nerveum), már villámos higgal (fluidum electricum), már gyúlványnyal (phlogiston), vagy éppen vékony levegővel tölték bé. — Megvallom, hogy mind ezen vélekedések, nem tsak gyenge alapon épültek, hanem a' kérdést se fejték meg voltaképpen. En fáradságomat sajnálnám, ha az előadót Szerentse fazékból ama' vélekedések közül valamelylyiket részemre ki-húznám. [23.] 13. §. Az inakk ' s agynak elevenítő ereje. Az inaknak, és agynak elevenítő ereje (bár hogy nyilvankozzon is ki; bár ki igazgassa is őtet munkájiban) a felette való erőlködés által elgyengül, a' betegségek által megromlik, az álom által megvidúl.és azon közben, vagy egészen, vagy rész szerént megfosztódik hathatosságától; a' forró betegségekben szokot rendtartásán kivűl jár, a' dologban ki-