Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

57 vlachok létszámát Paget 700 000 főre tette.

1 Dr. Paget jól ismerte az újkori erdélyi történelmet, s a magyar történelem részeként tárgyalta. Úgy beszélt azonban korának Erdélyéről, mintha közigazgatásilag nem választották volna külön, és nyilvánvalóan helyesli az osztrák uralmat. "Ezzel szemben én őszintén hiszem, hogy a legnagyobb ... előny, melyhez Magyarország és Erdély az Ausztriával való kapcsolatuk révén nyert, az, hogy elvesztették ezt a jogot (a királyválasztásét), s a királyságot öröklés útján töltik be."

2 Dr. Paget felsorolja a Diploma Leopoldinum, a "Habsburg alkotmány" cikkelyeit, melyek elméletben az 1840-es évek elejéig érvényben voltak. Az erdélyi adminisztratív ranglétra élén a királyi titkos államtanács (és a királyi biztos) állt, ennek bécsi párja az Erdélyi Udvari Kancellária volt, egy osztrák miniszter vezetése alatt. Országgyűléseket évente tartottak. A kormányzati és törvényhozási intézményrendszert vizsgálva dr. Paget nagyon elégedetlen volt a helyi kormányzattal: a megyegyűléseket hanyagolják, a tisztviselők korruptak, a kormányzat iránt a népben táplált ellenséges érzések irányításához, vezetéséhez, kifejezéséhez jó vezetőre lenne szükség. Ilyen vezetőt találtak Erdélyben báró Wesselényi Miklós személyében.

3 Harcolt az országgyűlések megtartásáért, a hivatalnokok törvénytelen kinevezése ellen, s Jósika báró konzervatív kormányzatának önkényesen felemelt adói ellen. Dr. Paget 1835 késő augusztusában érkezett Kolozsvárra. Ott részletesen beszámolt az 1834 tavasza és 1835 ősze közt történt eseményekről. Wesselényi és liberális társai magukra vonták a kormány haragját. Estei Ferdinánd főherceget nevezték ki királyi biztosnak, udvarpárti személyeket állítottak a régi tisztviselők helyére, nem hívták össze az országgyűlést, s számos csapatot küldtek Kolozsvárra.

4 Joseph Blackwellel szemben, aki elsősorban a tényeket analizáló politikus volt, s csak a helyzetből fakadóan útirajz író, dr. Paget nem volt politikai esszéíró, s ha be is számolt egy politikai eseményről, rögtön mindent megtett azért, hogy az olvasók figyelmét az egyszerű életre, a mezőgazdászság örömeire irányítsa. így sokat megtudtunk tőle a lovakról, szőlőművelésről, birka- és marhatartásról. Ahogyan dr. Paget könyvének Magyarországról szóló részében Széchenyi tevékenysége és szavai domináltak, Erdély székely részében 1. Paget, Hungary, 2. köt., 130. és 182. old. Az Erdély leírásához használt forrás, Lebrecht 1804-es Bécsben kiadott munkája kissé már idejétmúlt volt. Adatai: 728 000 vlach, 358 600 magyar, 123 000 székely, 181 000 szász, 65 000 egyéb (cigányok, zsidók, görögök, örmények, bulgárok). 2. Ibid., 2. köt. 191. old. 3. Paget, Hungary, 2. köt. 199. old. 4. Ibid., 324. old.