Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

58 Wesselényi lett a jelszó. "Alkalmunk volt megfigyelni azt a rendkívüli érzületet és tiszteletet mellyel Wesselényit körülveszik. Arcképe ott függ minden ház falán, minden ember róla beszél. A székelyek jogaik szószólójának, szabadságuk védelmezőjének tartják."

1 Erdély szászok lakta vidékén dr. Pagetre nagy hatással volt a lakosság szorgalma. Kelmefestői, bőrkereskedői, tímárjai és molnárai alapján Kronstadt városát Manchesterhez hasonlítja. Dr. Paget az erdélyi társadalmi élet más területeit is tanulmányozta: az iskolákat, az egyházat, a nyelvet (a magyart), a törvényeket, az írók és tudósok világát - találkozott a legjelentősebb költővel, Kölcseyvel, s a legjelentősebb regényíróval, Jósikával -, megfordult a Kaszinóban és járt a színházban. A politika, mint rejtett forrás tör a felszínre munkájában újra és újra. A kiváltó ok mindig Wesselényi és az erdélyi Liberális Párt. Paget azt tapasztalta, hogy "a politika még a legközelebbi barátokat is megosztja".

2 (Wesselényi hűtlenségi pere, s az országgyűlés nélküli kormányzás.) A két kötet vége felé Paget felvetette azt az elképzelést, hogy Magyarországra és Erdélybe egy angol kereskedelmi ügynököt kellene küldeni.

3 Volt egy általa nem ismert ember, aki ezt a célt próbálta elérni: Joseph Andrew Blackwell. Jánosy Dénes szerint, aki századunkban egyik legkitűnőbb szakérlője volt az angol-magyar kapcsolatok történetének, "John Paget ... és Júlia Pardoc útirajzai csak cseppek voltak az ismeretlenség óceánjában.."

4 Ahogyan a brit közönségnek több népszerű szerzőre és könyvre volt szüksége, úgy a brit kormánynak is szüksége volt a hű és pontos Magyarországot ismertető leírásokra. Az ő emberük Blackwell volt. Amint meg kellett keresnie a megélhetésre valót, ambiciója nagyobb lett annál, hogy egyszerűen európai utazó maradjon. A kormány szolgálatába akart állni, így az utazás - melyet továbbra is épp úgy szeretett - több lett számára a tanulásnál, vagy tétlen időtöltésnél. Fiatalkori írásai tanúsítják, hogy jó megfigyelőképességgel rendelkezik, s az átlagosnál jobb prózai stílusa és mindenek előtt - jó fizikuma volt, amivel állta a hosszú utazások viszontagságait, mely a kora tizenkilencedik századi viszonyok velejárója volt. 1. Ibid., 342. old. 2. Ibid., 2. köt. 420-422. old. 3. Paget, Ibid., 2. köt. 546-547. old. 4. Jánossy, D. A Kossuth emigráció Angliában és Amerikában, Budapest, 1942, 1. köt. 34. old.