Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)
II. Első küldetés
79 (b) Nem hivatalos küldetés: az ügynökség és a vasút Ennél a résznél szükségesnek látszik, hogy nézőpontot változtassunk. Eddig Joseph Andrew Blackwell életét és tevékenységét kísértük figyelemmel, most azonban meg kell vizsgálnunk a politikai erőviszonyokat, fel kell vázolnunk Magyarország gazdasági helyzetét és végül meg kell vizsgálnunk, hogyan próbált meg Blackwell haszonra szert tenni a mérsékelt gazdasági fellendülésből. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy amikor 1843-ban megbízást kapott a kormánytól (ld.: II. c.), az estik átmeneti jellegű volt; így magánvállalkozásaival próbált pénzhez jutni, az 1840-es évek folyamán végig. A Habsburg monarchia centripetális erői arra a felismerésre késztették a két vezetőt, Kübecket és Pillersdorfot, hogy ha a monarchiának gazdaságilag függetlenné kell válnia Németországtól, akkor saját magának kell gazdasági egységgé válnia. Ebben az esetben Ausztria állná a versenyt a magyar árukkal és így a két ország közti belső vámrendszer eltörlése - melyre oly sok magyar országgyűlés hiába vágyott - kívánatossá válna. Ennek azonban szükségszerű feltétele volna a magyar nemesek adómentességének megszüntetése, és az Ausztriában érvényben lévő közvetett adózás bevezetése Magyarországon, mely olyan árucikkekre is vonatkozna, mint például a dohány, ami addig Szent István földjén adómentességet élvezett. Néhány állami monopóliumot leszámítva a nemesség minden adófizetés alól mentességet élvezett. A többségük elvetette volna a változást. Fizettek adót, ha kellett, de ragaszkodtak az adómentesség elvéhez. Amint Blackwell beszámolóiból láthatjuk, melyeket az 1843-1844-es orszgágyűlésekről írt, a nemesség Széchenyi sürgetésére és Kossuth noszogatására kezdte elfogadni a nemesség megadóztatásának gondolatát, de csak azért mert úgy ítélték meg, hogy az exportból származó előnyük nagyobb lesz, mint az adózásból származó hátrány, s talán azért is, mert megérezték a forradalom közelségét. Az adózás megnyitja a szabad piac felé vezető utat, ahol az árak magasabbak, mint amit Ausztria vagy a birodalom tagállamai fizetnek. A rendszert, hogy csak a közemberek fizetnek adót gyakran kifogásolták, de 1848 előtt sohasem szüntették meg a magyar diétákon. Az adózás alól minden rendű és rangú nemes mentességet élvezett a történelmi (és a későbbiek folyamán teljesen figyelmen kívül hagyott) hagyománynak megfelelően, miszerint a nemesek akkor tartoznak engedelmességgel uralkodójuknak, ha az hadba Monlgatz (A montgatzi ostrom Tekelije) című darabja sem. (Vö.: Varannai A.. Angliai visszhang Budapest, 1974, 119-129. old.) Blackwell lehet, hogy túl hosszú időt töltött külföldön ahhoz, hogy a darab bemutatásához szükséges londoni irodalmi kapcsolatait igénybe vehesse.
