Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)
II. Első küldetés
80 szólítja őket. "Életükkel és vérükkel fizetnek", ez volt az idejétmúlt vélelem, melyhez a többi, előjogokkal rendelkező csoport is ragaszkodott: a szabad királyi városok polgárai, a szabad mezővárosok, stb. Az adózás alóli mentesség olyan elv volt, amely alól a gyakorlatban igen sok volt a kivétel. A megyei nemességtől nemritkán szedtek vármegyei segélyt, újra meg újra fizették a háborús hadiadót (annyiszor, ahányszor a háborút viselő király kérte), s végül a különféle ipari, helyi, nemzeti vállalkozásokra is fizettek megszavazott "subsidiumot" vagy segélyt. Habár sem a helyi (megyei), sem az országos (nemzeti) adót nem akarták megfizetni, a megyei adó ellen hangosabban tiltakoztak. Kossuth Lajos az 1843-1844-es magyar országgyűlés vezető liberális politikusa meggyőződéses "protekcionista", s a nemesi adómentesség megszüntetésének szószólója volt. Más magyar liberálishoz hasonlóim ő is elolvasta Friedrich List munkáit, különösen nagy figyelemmel Das nationale System der politische Oekonomie című könyvét. 1 List a védővámok embere volt, aki az egyoldalú szabadkereskedelmet szorgalmazta Poroszországban, Szászországban, Hollandiában és Ausztriában, mely országok termékei - legalábbis szerinte - eljuthatnának a francia, angol, dán piacra vagy Svájcba, anélkül, hogy egyenlő mennyiségű árut kellene importálniuk. A National Syj/emben síkra szállt az összes belső vám eltörléséért, és támogatta a behozatali vámokat, de csak a külföldi országokkal szemben hozott ellenrendszabályként. A szabadkereskedelem elveit helyeselte, de úgy gondolta, hogy egyrészt a nemzeti versengés nem teszi lehetővé, másrészt bizonyos országok, mint például Németország, nem találják magukra nézve kedvező megoldásnak eme elvek alkalmazását. Számára a nemzet volt az organikus egység 2, s nemzeti rendszerében, ellentétben az iparral, a mezőgazdaságnak kellett a szabad kereskedelem előnyeit élveznie. "Ha angol lennék, akkor a szabadkereskedelem hívének kellene lennem", mondta egyszer List. 3 List és a listiánusok szemében Magyarország iparosítása csökkentené a mezőgazdasági termékek színvonalának, ami nagyon alacsony volt, és az ipari termékek árainak, melyek viszont nagyon magasak voltak, egyenetlenségét. Ebből következően a diéta azt kérte a királytól, hogy ismerje el Magyarország 1. Stuttgart, 1840. (Angolul: The National System of Political Economy) A politikai gazdaság nemzeti rendszere. Másik nagyhatású munkája: Der internationale Handel, die Handelspolitik und der deutsche Zollverein. Stuttgart, 1844. 2. M. E. Hirst, The Life ofList, New York, 1956,111-113. old. 3. Ibid., 134. old.
