Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

II. Első küldetés

78 Ferencet testvérgyilkosság kísérletével vádolták, aki tettének megkísérlésekor Károly nevű testvérének megölte az egyik, beavatkozni próbáló barátját. Legidősebb bátyját 1819-ben apagyilkosság miatt kivégezték. Apja, az idősebbik Sámuel engedetlenségért meg akarta vesszőztetni. A kacsavadászaton történt balesetet is az apának tulajdonították, aki egyébként szegény lányt vett feleségül, kulcsárának a lányát. Blackwell trégédiájának első felvonásában van egy sokat ígérő szembeállítás a jobbágynyúzó (serf-tormentor) és a könyörületes (good-hearted) reformer között, akikben könnyű felismerni a magyar nemes életszerű irodalmi figuráját. Sajnos a cselekmény fordulatai kimerítették Blackwell tehetségét: a későbbiekben a szereplők saját végzetükbe rohannak, a nőkből és szolgákból álló kórus pedig siránkozik fölöttük. A angol blank verse-ben, azaz rímtelen ötös jambusban megírt tragédia "magyarsága" sok motívumnál nyilvánvaló. A nyelvezet: "dog's bark does not reach up to heaven" (kutyaugatás nem ér fel az égig, II. felvonás, 1. jelenet); a fogalmak: "szabadság", "törvény előtti egyenlőség"

1; a folklór: a cigányasszony átka, a holttest, melyet visz a víz. Természetesen a színpadkép a legmagyarosabb. A II. felvonás 3. jelenete a végtelen magyar pusztán játszódik. A horizonton a Duna kanyarog. A többi jelenet legnagyobb része Varosnay kastélyában játszódik (egyébként az öt felvonásból három cselekménye játszódik egy nap alatt, így a tragédia majdnem az arisztotelészi mérték szerint íródott), de az egyik Buda utcáin /V./l./, az utolsó pedig a pesti rakparton. /V./3./ A szerzői utasítások szerint látni lehet a folyó túloldalán Budát, a hajókból álló hidat, s a rajta közlekedő parasztokat, polgárokat, stb. A távolban valakiért harangoznak. Varannai Aurél, a trégédia magyar fordítója, Blackwell Rudolf of Varosnay-ját angol nyelven írt magyar színdarabnak nevezte. "Ez az egyetlen idegen-Irta színpadi mű amely témájában, szellemében, a szerepek ábrázolásában, történelmi, társadalmi, gazdasági hátterével és környezetrajzának realitásával ízig-vérig hitelesen magyar."

2 1. Petőfi Sándor írta 1847-ben: "Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet, ... Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, / Mert itt van már a Kánaán!" / A XIX. század költői," Petőfi S. Összes költeményei, Budapest, 1891, 2. kötet, 15. old. / 1841-ben Blackwell Rudolfja így szólt a II. felvonásban: "boldog lesz a szolga, ha évszázados láncai lehullanak, s a törvény előtt az egyenlőség köteléke egyesíti urat és parasztot." 2. Varannai, op. cit., 163. old. (Jegyzetek). Az angol színpadon számos magyar karaktert eljátszottak, s olyan darabok is voltak, melyekben a magyar téma domináns volt. Ezek közül egyik sem volt azonban hiteles, még Blackwell egyik kortársának E. T. Hooknak Tekeli of the siege of