Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

59 A jól informált útirajz író szerepköréből kikerülve Blackwell a magyarországi reform és változások politikai tudósítója és magyarázója lett. Csak akkor fordult az útirajz íráshoz - és akkor is már annak speciálisabb változatához, az útikalauz íráshoz - amikor épp meg volt fosztva a diplomáciai munkától. Fél évszázaddal Beudant követően Blackwellt megbízták a Handbook for Travellers in South Germany kiadásával. A könyvhöz egy alapos Magyarország című részt csatolt, melyben ismertette ugyanazokat az utakat, amelyeket a késő tizennyolcadik századi utazók is használtak. Az "Útikellékek" felsorolásánál megjegyezte: "Egy rövid utazásokra alkalmas kocsi feltétlenül szükséges ... Magyarországon nincsenek postakocsik vagy hintók; semmi sincs csak egyszerű szekerek..."

1 így emlékezett tehát vissza első, 1818-ban, húszéves korában tett magyarországi látogatására, melyről egy sokkal későbbi, 1868-as utalást leszámítva (Függelék 5), 1822-ben a naplójából csak egy pár szavas összefoglalást írt (ld. I/b). Kézikönyve lapjain azonban így is találunk burkolt, közvetett összehasonlításokat. Végig élve a reformkor izgalmas időszakát s a szabadságharc alatti felfordulást, Blackwell eképpen oktatja 1852 utazóit: "Az angolok számára valóban nehéz engedélyt szerezni ahhoz, hogy átléphessék Magyarország határát."

2 Mert akárcsak Beudant idején, mikor annak néhány bécsi ismerőse szemében Magyarország olyan távolinak tűnt mint Szibéria, a Habsburg abszolutizmus időszakában Blackwell angoljai újra épp olyan elérhetetlennek találhatták. Blackwell azonban azt is tapasztalhatta, hogy Beudant néhány pozitív jóslata valóra vált. Buda és Pest 1848-ra Buda-Pest lett, és de facto az ország fővárosa volt, annak ellenére, hogy az egyesülést hivatalosan csak az 1867-es kiegyezés után ismerték el. A Handbook leírásai a magyar fővárosról különösen jók és részletesek (506-513. old.). 120 000 lakosával európai nagyvárossá vált: története, az ostromok, középületei, vendéglői - ezek voltak a témák, amelyekről Blackwell személyes tapasztalatai alapján írhatott. Egy útikalauz olvasásakor lehetetlen eldönteni, hogy az adatokat mikor gyűjtötték hozzá. Blackwell esetében körülbelül harminc évről beszélhetünk 1818 és 1848 között, amikor személyesen járt Magyarországon, a többi információ könyvekből származik. 1. Handbook, 498. old. A Magyarország című rész a 498-560. oldalakon található. 2. Ibid., 499. old.