Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

Bevezetés

24 szerez a független ország utolsó miniszterelnökének, Szemere Bertalannak emlékirataihoz. A téma kutatóinak örömére az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi levelezésük kicsi, de értékes gyűjteményét.

1 A levelezés harmadik résztvevője, Batthyány Kázmér, a független Magyarország utolsó külügyminisztere volt. Kiadatlan memoirjainak rövidített változata Blackwell angol fordításában megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia Blackwell kéziratai közt.

2 Nagy kár, hogy Magyarország első miniszterelnökével, Batthyány Lajossal folytatott levelezésének egy része nem maradt fenn, pedig ő és Blackwell 1848 tavaszán számos alkalommal folytattak eszmecserét. A legérdekesebb az 1848. április 21-én folyt beszélgetés, és a titkos megbeszélés 1848 májusában, amikor is Blackwell elfogadta, hogy magyar megbízottként részt vegyen a zágrábi magyar-horvát tárgyalásokon. A politikus-történész-polihisztor Szalay László Blackwellhez intézett levelei nyomtatásban és kéziratos formában is fennmaradtak. Két jeles férfiú alkalmazottjai, Tasner Antal (Széchenyi titkára) és Mayer Fidelis (Esterházy Pál titkára) feljegyzéseket, leveleket, ajánlóleveleket írtak Blackwell számára, de így tettek sokkal kevésbé ismert személyek is. Meglepő azonban, hogy a gazdag Blackwell papers anyagban (több mint 1500 írott oldalt tesz ki) viszonylag kevés nyoma maradt annak, hogy mit írtak Blackwellnek, a Blackwell által másoknak írt levelek mennyiségéhez képest. A korábbi és kortárs történészek különböző mértékben és mélységben ismerik a Blackwell anyagot. A Blackwell kéziratokat tanulmányozó első történészgeneráció tagjai közül az irodalom- és kulturtörténész Péterfy Jenő volt a legelső. Blackwell-ről szóló tanulmánya jól informált áttekintés az emberről, elképzeléseiről, rokon- és ellenszenveiről, politikai nézeteiről.

3 Péterfy azt szerette volna megtudni és olvasóival közölni, hogy mit gondolt egy tizenkilencedik században élő angol Magyarországról. Mindent összevéve, Péterfy korrekten válaszolt saját kérdéseire - hiszen Blackwell is nyíltan képviselte saját nézeteit -, s lefektette a későbbi kutatás alapjait. Az 1920-as és 1930-as években a Blackwell kéziratokat a diplomáciatörténész Horváth Jenő vette extenzív, ám nem igazán intenzív 1. Sz-B-B lev. OSZK 2. H.M. II. Hungárián Characteristics (Magyar jellegzetességek) 3. Péterfy, J., "Egy angol Magyarországról", Budapesti Szemle, 81. köt., 1895, 205-236. old.