Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

Bevezetés

25 vizsgálódás alá.

1 Edit lányának, illetve Szily Kálmánnak, az Akadémia titkárának alkalmi segítségével Horváth periódikus publikációra készítette elő a Blackwell Missions nagyobb részét.

2 A Blackwell anyag, melyet más, időrendben hozzá kapcsolódó angol-magyar dokumentumokkal keverve publikáltak, magán viseli a nem megfelelő megértés, félreolvasás, hibás másolás nyomait. Horváth a fenti hibák ellenére is - mint ahogy majd e dolgozatban látni fogjuk - egészében véve megbirkózott az anyaggal, és sok, jó, tudományos szintű (és csak szöveghibákat tartalmazó) cikket írt Blackwell-ről.

3 A Blackwell Missions-t [Blackwell küldetései] épp úgy, mint a kéziratok többi részét

4, mégis, Horváth serény munkája ellenére is "kiadatlannak" kell tekintenünk.

5 A háború utáni magyar történésznemzedék újult lelkesedéssel fogott a reformkor és 1848-49 tanulmányozásához, újra felfedezte Blackwellt és sikeresen használta feljegyzéseit, hogy kiderítse, milyen megfigyeléseket tett és milyen hatással lehetett egy angol politikai ügynök a magyar politikára. Haraszti Éva kivételével, aki a Foreign Office és a Blackwell kéziratok anyagát is megvizsgálta, a magyar kutatók csak az utóbbira támaszkodtak, ami - lett légyen is bármilyen gazdag - nem volt, és ma sem eléggé teljes ahhoz, hogy kimerítő képet nyerhetnénk. A rekonstruált Blackwell kéziratok közül például sok függelék és az eredeti jelentéseket alátámasztó dokumentum hiányzik, továbbá néhány jelentésről a lényeget illetően helyes, de rövidített változat készült. Blackwell eredeti iratainak a Kék könyvben kiadott változatukkal való összehasonh'tása - Haraszti Éva kutatásaitól eltekintve,

6 aki a forradalmi időszakra vonatkozó dokumen1. Horváth, E., "An Unknown English Poet", Angol Filológiai Tanulmányok, Vol. 1, 1939, pp. 108117. 2. Horváth, J., "Anglo-Hungarian Documents", 1841-1859... South Eastern Affairs, Vols. I-IV, 19311934 (I. pp. 135-151,183-230; II. pp. 28-54; III. pp. 81-132; IV. 192-218.) 3. Hajnal István A Batthyány-kormány külpolitikája c. könyvének (Budapest, 1957) negyedik fejezetében összefoglalja Blackwell küldetéseit és nézeteit. 4. Horváth E., op. cit., például úgy ír Blackwetlről, mint cambridge-i költőről. Apját követve Horváth Edit összetévesztette Cobridge-t (Blackwell szülőhelyét) és Cambridge-t. Blackwell költeményét "Biography of an odd fellow" (Egy furcsa fickó életrajza) a két Horváth úgy fordította "old fellow", mert nem vették észre, hogy akrosztichonról van szó, s azt hitték, hogy az magának Blackwell-nek az életrajza. Valójában a fia életrajza, s a két Horváth tévedését a háború után Blackwell kutatók is átvették. 5. 1980-ban Haraszti Éva arra az elhatározásra jutott, hogy a Blackwell kéziratok nagyobb részét a Blackwell kéziratok alapján ki kell adni. Akkor Katona Ágnes foglalkozott a szöveg fordításával. 1989-ben megjelent az Európa Kiadónál. 6. Haraszti, É.,Az angol külpolitika a magyar szabadságharc ellen, Budapest, 1951.