Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

Bevezetés

18 Ezek a tanulmány fő kérdései, - a válaszokat a Kék könyv Blue Book Magyarországról szóló anyaga és az abból kihagyott dokumentumok támasztják alá. Blackwell küldetéseinek vizsgálata éppúgy lehetetlen lenne a magyar történelem tanulmányozása nélkül, mint ahogy Blackwell sem vállalkozhatott volna misszióira kora magyar társadalmi- és politikai életének ismerete hiján. Mivel a tanulmány szorosan nyomon követi a Blackwell által említett eseményeket, az ügynök utalásait, hivatkozásait intézményekre és személyekre, s csak ritkán távolodik el az adott kerettől, helytelen volna, ha nem vázolnánk fel a korabeli Magyarország általános helyzetét. Mikor Blackwell 1818-ban először látogatott Magyarországra, I. Ferenc osztrák császár volt a magyar király. Magyarországot Ausztria kormányozta és tartományának tekintette, ha az elsőnek és legnagyobbnak is, mellyel sajátos viszonyt tartott fenn. A magyar nemesség független királyságnak tartotta országát a magyar országgyűlés különleges helyzete miatt. A nemesség szerint az ország függetlenségét a rendeletek, rendszabályok és a kormány fondorkodásai kurtították. Mindezt közvetve fel lehetett róni Metternichnek vagy Kolowratnak. Néhány ártalmatlan kormányügyet helyben, Pesten vezettek a helytartótanács tisztviselői. Csak egy párt volt, a kormány oldalán állóké, s a politikai szereplésre csak két helyszín: a diéta és a megyegyűlés. A bármiben is eltérő véleményt kifejezésre juttató személyeket "ellenzéknek" nevezték, de a liberálisok, akik az esetek többségében kiérdemelték ezt a nevet, 1847-ig nem alkottak külön pártot. A napoleoni korszak magyar írói - sokan közülük megérték az 1835-ös esztendőt - Magyarország helyzetét Béccsel vis a vis félgyarmatinak nevezték. Az előkelőségek, hogy a magyar szóhasználattal éljünk, a nádor budai udvarában, a fővárosban vagy a diéta ülésezése idején Pozsonyban rendezett bálokon találkozhattak, ahová az arisztokraták és gazdag földbirtokosok elvitték feleségeiket, lányaikat vagy szeretőiket; ezeken kívül még a nemesek palotáiban tartott estélyeken, a hangversenytermekben és az operában. A politikai tevékenység a megyegyűlésekre és az országgyűlésekre korlátozódott. A helyi választások előtt a politikai élet megélénkült, megtartotta lendületét a diéta ideje alatt, majd újra tompultságba süllyedt. Akkoriban, mint ahogy a későbbiek folyamán oly sokszor, azt tartották, hogy a magyar élet ünnepnapi dínomdánomokból, névnapokból, esküvőkből, keresztelőkből, búcsúkból, disznóölésekből áll: evészeti és ivászati alkalmakból a gazdagoknak, olcsó bor ivásából a szegényeknek. A földesúri várakban pantomimesek jártak