Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)
Bevezetés
BEVEZETÉS Habár Joseph Andrew Blackwell, a Magyarországon tevékenykedő politikai ügynök (diplomatic agent) életpályája egy teljes életrajzot is megérdemelne, a jelen tanulmány mégsem életrajz, hanem "küldetéseinek" ismertetése, megbízatásainak és fő törekvéseinek tükrében. Megbízatásai és törekvései, melyek egyaránt politikai természetűek voltak, Blackwellt a Foreign Office-hoz (a brit külügyminisztériumhoz), és az annak alárendelt bécsi brit követséghez kötötték. Másrészt azonban, célkitűzéseinek megvalósítása érdekében Blackwell a magyar politikusokra és politikára is támaszkodott. Ezen kívül, mivel Magyarország Blackwell tartózkodása idején egy rövid időszakot leszámítva nem volt független ország, küldetései Ausztria Magyarországra irányuló belpolitikájától, s Angliával kapcsolatos diplomáciai tevékenységétől függtek. Blackwell küldetéseinek tanulmányozása így különleges lehetőséget nyújt arra, hogy a fentieket, ahol lehetséges, 1843 és 1849 között egymás kölcsönhatásaiban, részletesen vizsgálhassuk. A tanulmány metodikáját akaratlanul is maga Blackwell határozta meg, mivel az 1860-as években úgy döntött, hogy összegyűjti az általa elérhető dokumentumokat, s a kutató követi példáját. Feldolgozza Blackwell hagyatékát, s kiegészíti más, a tárgyhoz tartozókapcsolódó anyaggal. A tanulmány erre az alappillérre támaszkodik. A két lehetőség közül - kronológiai vagy tematikai felépítés szerint haladjon - az író az előbbit választja, részben mert maga Blackwell is időrendbe szedte levelezése nagyobbik részét, részben pedig mert a kronológiai elrendezés a tematikai variációkat is magában foglalhatja, míg a tematikai elrendezés a témára való összpontosítás által elhomályosíthatja a történelmi események természetes kibontakozását. Nyilvánvaló, hogy a brit külpolitika ismerete nélkül Blackwell számos cselekedete és azokhoz fűzött magyarázata érthetetlen maradna. Egyrészt ez a politika folyamatosan változott, lépésről lépésre alkalmazkodott a szabadkereskedelmen alapuló új nemzetköziség kívánalmaihoz, másrészt viszont állandó volt, amennyiben a Napoleon bukása után lefektetett hatalmi egyensúly politikáján alapult. Magyar kortársai rosszul értelmezték ezt a politikát, sőt egy ideig maga Blackwell is bizonytalan volt. Úgy tűnik, hamarabb értette meg a magyar politikai élet árnyalatait, mint Palmerston végső elszántságát, hogy kiáll Ausztria mellett. Magára vállalta-e, hogy megváltoztassa ezt az elhatározást? Palmerston politikája megmásíthatatlan volt-e és részletesen kidolgozott, vagy volt rá lehetőség, hogy legalább részben rábírja módosítására?
