Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)
Szolgáltató és alkotó tevékenység
A könyvtár munkáját és fejlesztését azonban nem lehetett "felfüggeszteni". Az új tudományos követelményeknek megfelelően bővíteni kellett a tájékoztatás körét és modernizálni a módszereit; ügyelni arra, nehogy veszedelmes hézagok keletkezhessenek a nagy fáradsággal világviszonylatban is számottevő szintre emelt folyóirat- és könyvállományban; a csökkenő anyagi s kivált devizakeretek idején ehhez fokozott gondot kellett fordítani a cserekapcsolatok (többnyire szintén rohamosan nehezedő) ápólására. Könyvtári ügyekben járatosaknak talán nem kell mondani (másoknak meg úgyis hiába), hogy a ma gáláns nagyvonalúsággal - "pangás évei"-ként emlegetett korszakban, azokon a réges-rég kinőtt, poros, sötét, fagyasztó vagy fövesztő munkahelyeken micsoda erőfeszítés kellett hozzá, hogy a könyvtár megőrizhesse már elért eredményeit, sőt, ahol leginkább kellett, határozottan tovább is léphessen. Bizony rengeteg szakértelmet, töretlen munkakedvet és munkabírást, kiváló emberi kvalitásokat és valóságos vezetési furfangot követelt ez. Csapodi Csaba témalátása és irányítása nékül a tudományos műhely például bizonyosan nem állhatna ott, ahol ma, Kenéz Ernő bámulatos műveltsége, csalhatatlan tájékozódni-tudása, szelíd szigora nélkül a beszerzésre fordítható fogyatkozó pénzek könnyen elfolyhattak volna az áttekinthetetlenné duzzadó címek, témák, irányzatok tömkelegében, Simon Annamária kedves közvetlensége nélkül a hálózatból aligha alakulhatott volna ki ez a szívesen kooperáló együttes, Szengyörgyi Mária konok ügybuzgalma nélkül soha nem nőhetett volna ilyen fontos beszerzési forrássá a csere, hogy csak négy nevet említsek, s csak azok közül, akik már csupán hatásukkal vannak jelen a könyvtár változó életében. A hetvenes évek második felétől kezdve kétségkívül a tájékoztatási munka ugrásszerű bővülése és a korszerű információtechnikák beépülése hozta a legnagyobb változást a könyvtár életébe. Intézményünk 1976-tól kezdve vállalja Magyarország képviseletét a szocialista akadémiák nemzetközi társadalomtudományi információs rendszerében (MISON), a hetvenes évek végén pedig az MM-mel osztozva vállalta a szakirodalmi információs tevékenység koordinálását a társadalomtudományokban (Társadalomtudományi Információs Munkacsoport), de részt vállalt a természettudományos információs munka fejlesztésében is. "Az információs tevékenység ilyen értelmű korszerűsítése - írja Rózsa György és Braun Tibor- nemcsak az információ technológiáját, hanem részben magát a kutatást is befolyásolja. Így a természettudományos területen a számítógépes információszolgáltatás lehetővé teszi olyan nagy tömegű szakirodalom áttekintését, amely hagyományos módon, manuálisan nem lehetséges; módot nyújt továbbá olyan összefüggések feltárására is. amelyekre a szokásos információs eszközök (katalógusok, referálólapok stb.) már nem alkalmasak. A gyorsaság és a szelektivitás a számítógépes feldolgozás egyik további tényezője... A társadalomtudományi területen a gyorsaság ugyan nem játszik .ilyen nagy szerepet, ám a fentiek mellett egy másik fontos tényező jelentkezik. A számítástechnikai módszereknek a szakirodalmi keresésre, visszakeresésre és konkrét kutatásra történő alkalmazása (pl. egyes területeken az adatok tömeges feldolgozása és elemzése) befolyásolja a kutatási metodika alakulását" (16). Az Akadémiai Könyvtárat eleve alkalmassá tette egy modern információs központ feladatának az ellátására kiemelkedően nagy kurrens periodikaállománya [17], nem túlságosan nagy. de minőségileg válogatott könyvállománya, s Jól működő reprográfiaszolgálata; de dönteni kellett egy megfelelő információs technológia mellett, s gyorsan meg kellett honosítani. Létrejött hát az Informatikai Igazgatóság, s első lépésként - a természettudományos szakirodalmi tájékoztatás megvalósítására - megvásárolta a philadephiai Institute lor Scientific Informatioráöl a Science Citation Index gépi adatbázisát Ezzel az információs bázissal azután nem csupán a megrendelésre történő heti gépi folyóirat-, téma- és idézettségfigyelés indult el, de a könyvtár hagyományainak megfelelően az új részleg mindjárt saját tudományos kutatómunkába is kezdett: egy külön kis tudományos műhelyt teremtett a tudományos munka kvantitatív elemzésének divatos kérdéskörében. Nemzetközi megbecsülésüket mutatja, hogy itt szerkesztik az új szakma tekintélyes nemzetközi folyóiratát, a Scientometricset. A könyvtár növekvő feladatai és raktározási gondjai lassan elodázhatatlanná tették a bővítést: az Akadémia elhatározta, hogy akár saját erőből megoldja könyvtára elhelyezési gondjait. A leginkább megvalósíthatónak az Akadémia-épülethez támaszkodó s vele egy időben épült bérház könyvtárrá alakítása látszott. A terveket a Középülettervező Vállalat kollektívája készítette; a rekonstrukciós munkálatokat 1984 szeptemberében kezdte el a Középületkivitelező Vállalat, az utolsó lakó 1985 augusztusában távozott. 1988 tavaszára az új könyvtár épülete lényegében elkészült, nyáron meg lehetett kezdeni a költözést, november 8-án megnyitotta kapuit az olvasók előtt az új könyvtár. "A területbővítés - irta még a rekonstrukció közben, 1968-ban a főigazgató - 6054 m 2, a jelenleginek mintegy 100%-a. A működési szempontból hátrányos több telephely megmarad ugyan, de a szolgáltatások, főleg a helyben olvasási lehetőségek jelentős mértékben kibővülnek A férőhelyek száma (könyv és folyóirat) több mint 200%-kal megnő... Az épület nyolc szintjéből két szint a járda alatt (alsó és felső pinceszint), a többi a járda felett helyezkedik el. A szintek funkcionális elrendezése a következő: a pinceszinteken és a földszinten, valamint a megosztásból kialakuló magasföldszinten kap helyet a raktár, amely 18 ezer polcfolyóméterével kb 800 ezer könyv tárolására alkalmas... Az olvasóterem az első emeleten az Akadémia utcától a Széchényi rakpartig egy teret alkot, magába foglalva a beépített udvarokat is, amelyeken (jobban 86
