Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)
Szolgáltató és alkotó tevékenység
mondva: amelyek fölött) a katalógushálózat nyer elhelyezést. Az olvasóterem 146 olvasó befogadására alkalmas, 6 kutatófülke is lesz. Itt helyezkedik el a kézikönyvtár mintegy 15 ezer kötete is Szabad polcokon, ill rekeszes tárolókban mintegy 17 ezer könyv és 2500-féle folyóirat helyezhető el" [19], Az új könyvtárban máris érezhetően megnövekedett a látogatók száma, kivált az egyetemistáké. Ez önmagában örvendetes, hisz tudományos müvek használatára eredményesen csakis ebben a fogékony életkorban kaphat rá az ember. S ehhez a könyvek mellett elsőrendűen fontos tényező a könyvtári környezet, még esztétikai szempontokat is beleértve, óhatatlanul. A régi épülethez viszonyitva azonban még sokkal nagyobb volt a könyvtárosok munkakörülményeinek e megváltozása. A bérhézépületböl kialakított munkahelyek a második, harmadik és negyedik emeleten sokkal kényelmesebbek és alkalmasabbak, mint a régebbiek (noha pillanatnyilag az akadémiaépület tervezett rekonstrukciója miatt hellyel-közzel még igencsak szűkösek). A raktározási lehetőségek ugyan messze elmaradnak a húsz évvel ezelőtt tervezett új épület két-két és fél milliójától, de a legsúlyosabb gondokon átsegítenek (1- 6 ébra). A gondot most már újból nem az épület, hanem az ország rohamos elszegényedése okozza Az 1983-as első nagy valutakrizis egy esztelen központi intézkedéssel mégtetézve megfosztotta a könyvtárat páratlan értékű kurrens periodikaállományának egyötödétől-egynegyedétöl, köztük hosszú évtizedek óta hiánytalanul járó alapvető szakfolyóiratoktól. Kisebb kárt okozott, hogy az az év lényegében a könyvbeszerzésből is kiesett: itt egy-két év kiesés később úgy-ahogy pótolható. A könyvbeszerzésben a nagy bajt a hetvenes és nyolcvanas évek fordulójának "könyvárrobbanása" okozza, párhuzamosan a forint folyamatos és az utóbbi két évben exponenciálisan fokozódó elértéktelenedésével. Ugyanez korlátozza különben az új folyóiratok beszerzését is. A könyvtár gyarapodása 1987-ben 14 132 kötet könyv és 5885 folyóiratkötet volt [20]; mindkettő megfelel a sokéves átlagnak, ámde ezen belül 27%-kal csökkent az új folyóiratok beszerzése, a könyvbeszerzés szinten álló átlaga pedig elfedi a könyvállomány minőségi romlását, hiszen az azonos összegért vásárolható könyvek száma egyik évről a másikra több mint egy harmadával csökkent. A rohamosan csökkenő könyvvásárlási lehetőség tudatában egy-egy fontosabb (vagy gyűjtőköri) témából a gyengébb könyvet is meg kell tartani, ha nem kerül valutába vagy talán még külön pénzbe sem. Ingyen persze ez sincs, hiszen egy ilyen nagy könyvtárban igen sokba kerül, amíg a beérkezéstől az olvasóig eljut egy könyv, durván számítva kb. 1200-2600 Ft közötti összegbe [21], ami egy nyugati könyv átlagárának [22] mai árakon számítva a feleháromnegyede. S ebben természetesen nincs benne az új épület "amortizációja". A nagy könyvtár a szó szoros értelmében nagyüzem, amely raktározható és hasznosítható tudást termel. Éspedig sehogyan másként be nem szerezhető tudást, hiszen ma már elképzelhetetlen, hogy - még ha anyagi helyzete miatt tán tehetné is - össze tudjon gyűjteni valaki magának akár egy nem is túlságosan igényes doktori disszertációhoz elegendő nyomtatott tudást. Igy hát ma minden ezelőttinél fontosabb a nagykönyvtárakban felhalmozódó tudás minősége és hozzáférhetősége. Mert ha bármelyik romlik, akár csak egy kicsit is, de egy egész ország viszonylatában romlik, akkor óhatatlanul csökkenni fog az értelem világossága és becsülete, megzavarodik a társadalom önismerete, drágálódik a vezetési struktúra, elveszíti nélkülözhetetlen rugalmasságát a technika és a gazdaság. Jegyzetek [1] A könyvtár kialakulásáról 1. CSANAK D : A "G. Telekiek' alapítványa". =« Fejezetek az 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből. Budapest, MTAK. 1976. p. 17- 25. 12] FRÁTER J.-né: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai 1831- 1949. Budapest, MTAK. 1987. 146 . Í3] CSANAK D.: Az Akadémiai Könyvtár története a Szabadságharcig. Budapest. MTAK 1959. 29 p. (4] FRÁTER J.-né: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai 1831- 1949 Budapest. MTAK. 1987. p. 19. [5] Uo. p. 21. |6) VEKERDI L.: Az Akadémia szerepe a természettudományok meghonosodásában. Kézirat. [7] FRÁTER J.-né: A Magyar Tudományos Akadémia Állandó Bizottságai 1854- 1949. Budapest. MTAK. 1974 430 p. [8] SZILY K.: Hunfalvy Pál emlékezete. = Magyar Nyelv, 6 köt 1. sz. 1910. p 1- 12. [9] FRÁTER J.-né: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai 1831- 1949 Budapest, MTAK 1987. p. 34. |10] Így pl 1901-ben JacQues Rosenthal müncheni antikváriustól 334,50 DM értékben vásárolt Campanella, Kepler, Galilei. Fracastorius. Gassendi. Porta. Peurbach, Regiomontanus. Maurolycus. Luddolt. Sarsinus müveket K 803: 174/1901. [11] RÓNA-TAS A Az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteménye - Fejezetek a 1 50 éves Akadémiai Könyvtár történetéből Budapest, MTAK. 1976 p 47- 51. [12] SZ. GARAI J -ÚJHELYI G.: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára orosz és szovjet cserekapcsolatainak vázlatos története. = Magyar Könyvszemle. 83. köt 4. sz 1967. p 325- 334 [13] FRÁTER J.-né: A Magyar Tudományos Akadémia 87
