M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)
II. A Hornyánszky cég kapcsolata az MTA-val, szerepe a folyóirat- és könyvkiadásban és könyvterjesztésben
44 mely szerint a vállalat ívszáma leszállítandó lenne, az újjáalakítandó bizottságnak tartassék fenn." 5 0 A Hornyánszky-féle beadvány sorsáról - mikor tárgyalták, miért vetették el - semmit sem tudunk. 5 1 Az az állítás sem tartható, amely szerint "ez lett volna az utolsó csepp, amelytől kicsordult a pohár", amely közvetlen kapcsolatot talál a javaslat és a Hornyánszky-cég "akadémiai könyvkereskedés" státuszának megszüntetése között. 5 2 Tény, hogy noha az Akadémia vetette fel a Könyvkiadóvállalat átadását valamely nagyobb könyvkiadónak,s erre érkezhetett a Hornyánszky-cég javaslata; végülis a Könyvkiadó Válalatot nem adta át, hanem Gyulai Pál javaslata alapján az ívszám csökkentését valósította meg az évi 200 ív helyett átlag évi 100-120 ívre. 5 3 Bizonyára az egész könyvkiadás - a Könyvkiadó-Bizottság, a Könyvkiadó Vállalat stb. - átszervezésével függ össze az a döntés is, amely megszüntette a külön "akadémiai könyvkereskedés" működését, (melyet Knoll Károly 1884-ben bekövetkezett halála óta a Hornyánszky-cég látott el); s helyébe a Könyvkiadó Hivatal visszaállításával a könyvek elárusítását is - egy megbízott hivatalnoka révén - maga az Akadémia intézte. Ez a döntés semmiképpen sem egyszerűsíthető le arra a következtetésre, hogy mivel "terjesztési munkájával az Akadémia nem volt megelégedve (t. i. Hornyánszkynak) 1890-től felbontotta a szerződést a Hornyánszky céggel és visszaállította a Könyvkiadó Hivatalát" 5 4 Könnyen erre a következtetésre egyszerűsíthető az a forrás, amely az előttünk járó kollegák rendelkezésére állt. Ez pedig a "Könyvtári Bizottság előterjesztése az Igazgató Tanács 1890. október 19-iki és az Akadémia október 27-iki összes ülésén", amelyet az Akadémiai Értesítő 1890-es száma teljes terjedelmében közölt. A jegyzőkönyv a kezdetektől vizsgálja, egészen a Tudós Társaságtól a könyvterjesztés ügyét, amelyet kezdetben - 1833-1875-ig "a M. Tud. Akadémia könyvárusa" címmel Eggenberger József és fia cég végzett, akinek működésével kapcsolatban már a 60-as évek elején panaszok merültek fel: így született Csengery javaslatára 1874-ben az a döntés, hogy a szétküldés felől maga az Akadémia gondoskodjon. így született a Könyvkiadó Hivatal, mely csaknem 10 évig fennállt, melyet Knoll, majd Hornyánszky sortiment üzlete követett. A jegyzőkönyv ezek után egy összeállítást közöl 1875-1890 közötti évekből, évenkénti bontásban feltüntetve a könyvek eladásából származó bevételeket a keze50. Könyvkiadó Bizottság 1889. jún. 3-i jkvéből 5. pont RAL K. 1561. 51. A döntésről tudósító iratot, sem a jegyzőkönyvet nem sikerült megtalálni. 52. Vóit Krisztina i. m. 30. p. 53. L. Fráter Jánosné: Az Akadémia állandó Bizottságai 1854-1949. Bp. 1974. 39.p. 54. Fráter Jánosné: Részletek az Akadémia könyv- és folyóiratkiadásából. Magyar Tudomány 1974/9. sz. U. ö. A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854-1949. v. ö. 38-39.p. Noha itt maga is differenciáltabban nézi a kérdést, hiszen kitér a Révai cég főbizományosságára is /38/ végkövetkeztetésével mégis további egyszerűsítések alapját veti meg, amivel a reá hivatkozó feldolgozások élnek is. Voit Krisztina i. m. 30. p. Szántó György Tibor: Fejezetek az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás történetéből. MTA Könyvtárának Közleménye Bp. 1983. v. ö. 18. és 23.p.
