M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)
III. Az akadémia támogatásával és a Hornyánszky cég kockázatára kiadott művek
131 Gábor r. tag és Simonyi Zsigmond levelező tag személyében bizottságot küldenek ki annak megállapítására, hogy az Akadémia 100 példányát kinek osszák ki. A határozat utasítja a bizottság tagjait, hogy szem előtt tartsák a Hornyánszkyval kötött szerződést "és értekezve magával Hornyánszkyval is" döntsenek a példányok szétosztásáról. 3 3 A bizottság 1889. február 9-i, az első osztály előtt tett jelentése szerint egyelőre 62 példány szétosztására tesz javaslatot, melyeket kapnának: 1./ az akadémia hivatalai, 2./ a nyelvtudományi bizottság tagjai, 3./ az akadémia külső nyelvész tagjai, 4./ a mai külföldi nyelvészek, 5./ a szerkesztők és dolgozó társaik. 3 4 A MAGYAR TÁJSZÓTÁR A Nyelvtudományi Bizottság 1880. január 30-i ülésén határozta el "egy új Tájszótár" létesítését. A munkaterv készítésével Volf György bizottsági tagot és Simonyi Zsigmond "vendégtagot" bízta meg. 3 5 Egy évvel későbbi - 1881. jan. 29i ülésén a Bizottság úgy határozott, hogy "Simonyi Zsigmond l. tag folytassa egyetemi hallgatóival a Nyelvőrben közölt népnyelvi anyagok a Tájszótár számára való földolgoztatását. A Tájszótár ügye 1884-ben kezd konkrétabb formát ölteni, amikor Szinnyei József - megnevezetlen tanárához 3 7 - a Tájszótár elkészítésére vonatkozó tervezetét megküldi. A Nyelvtudományi Bizottság 1884. április 26-i ülésén Dr. Szinnyei Józsefet megbízza, s tiszteletdíj fejében - a jövő évre 600 Ft előleget szavaz meg. 3 8 Az 1884. december 29-i ülés tárgyalja Dr. Szinnyei József tervezetét, abból a szempontból, hogy "mi vétessék föl mint tájszó", az új szótárba. Háromféle csoportot állapít meg: a. köznyelvben teljesen ismeretlen, csak egyes vádékeken a népnyelvhasználatban él; b. jelentésbeli tájszó, amennyiben valamely köznyelvi szónak egyes tájon valamennyire eltérő jelentése vagy külön átviteles használata van; c. alakszerinti tájszó, a köznyelvi szónak olyan hangalaki változata (variánsa), mely az illető tájnyelvnek rendes és szabályba foglalható hangalaki eltérésén és sajátosságán kívül áll, úgy hogy az egyes előforduló esetek 33.1. o. jkvei 1888. K. 1501. 34. Ua. 1889. febr. 9-i ülés. K. 1502. A tiszteletpéldányok címzetteit feltüntető irat: RAL 112/1889. (Id. Függelék) 35. K. 1568. 36. K. 1568.1881. jan. 29-i ülés. 37. "Mélyen tisztelt Tanár Úr, Kedves Urambátyám" megszólítással kezdődő levél keltezetlen, de minden valószínűség szerint az 1884. ápr. 26-i ülés előtt kelt, mivel ebben még Szinnyei csupán reményit a megbízást. így ír. "Ha az osztály reám bízná a tájszótár szerkesztését - amit igen kitüntető megbízásnak tekintenék és szíves-örömest elvállalnék, - munka közben bizonyára még jutna eszembe egy vagy más, a mit még tenni lehetne..." A levelet a címzett feltehetőleg magánál tartotta, az évekkel később került az Akadémia irattárába, amint a jelzetből kitűnik RAL 5/1892. 38. K. 1568.1884. ápr. 26. jkv. 35.127.fólió.
