M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)
III. Az akadémia támogatásával és a Hornyánszky cég kockázatára kiadott művek
132 följegyzése szükségessé válik". Mind a hármat példamondatokkal szólásokkal fölveendónek ítéli. Szükségesnek tartja annak a vidéknek megjelölését, ahol a tájszó divatozik; az ugyanazon tájnyelvi sajátosságú "nyelvkörök" kijelölését. Ennek pontosabb meghatározására felkéri a bizottság Szarvas Gábor bizottsági tagot a Szinnyeivel való együttműködésre. A határozat utal arra is milyen eddig megjelent "tájnyelvi közlések"-et használjon fel a szerkesztő az anyaggyűjtés során. Kitér a közlés módjára is. Végül a "végleges szerkesztés és kinyomatás" előtt - az anyag összegyűjtése és kellő megrostálása után - jónak látja 3-4 ívet kinyomatva, összefűzve a Nyelvőr szorgalmasabb és megbízhatóbb gyűjtőinek megküldeni, hogy azok bizonyos határidőig megjegyzéseiket küldjék el. Erre a Nyelvtudományi Bizottság a füzethez csatolt körlevélben felkérné az illetőket. 3 9 Szinnyei József már az előmunkálatoknál is kéri a gyűjtők segítségét, az ennek érdekében szerkesztett kérdő-levelek fogalmazványát a bizottság 1885. február 26-i ülésén jóváhagyja, a kérdő-levelek és borítékok nyomatását az "Apró költségek" rovat terhére engedélyezi. 4 0 1885. május 23-án nyújtja be Szinnyei első jelentését a "Magyar Tájszótár előmunkálatairól" a Bizottsághoz. Ebben, hivatkozva előbbi munkájára, amelyet be kellett fejeznie, s pár hétig tartó betegségére, jelenti, hogy eddig csupán 3 hónapot tudott fordítani a munkára. Ezalatt a Nyelvőrből ötödfél kötetet dolgozott föl "nevezetesen a XlV-nek eddig megjelent füzeteit, továbbá a XIII., XII., XI., és X. kötetet". A Tájszótár előmunkálataira rendelt 600 Ft-ból 200 utalványozását kéri. 4 1 Az 1885. november 12-én kelt újabb jelentése már 8 kötet feldolgozásáról és 17329 adat összeírásáról ad számot. A jövő év folyamán a Nyelvőr valamennyi kötetének feldolgozását tervezi. A kétes adatok pontosítására, a hiányosak pótlására levélben megkereste a Nyelvőr gyűjtőit, akik többnyire válaszoltak is. Mivel azonban a gyűjtők közül "sokan elhaltak már, vagy pedig tartózkodási helyük nem tudható meg..." Részint az efféle adatok megigazítása vagy pótlása céljából, részint pedig a sokszor hiányosan és hibásan jelölt kiejtésnek pontos megállapítása végett" szükségesnek tartja, hogy maga menjen el egyes vidékekre. Ezért kéri a bizottságot, hogy részére évi szabadjegyet eszközöljön a vallás és közoktatásügyi minisztériumtól - vasútra és hajóra - s a Bizottságtól az utazások céljára némi összeg megállapítását kéri. Jelenti még, hogy sok gyűjteményt kapott önkéntes gyűjtőktől, "ami örvendetes tanúbizonysága az új Tájszótár iránti érdeklődésnek". Néhány ezer tájszóból álló "érdekes és hasznavehető gyűjteményt" küldött be Csaplár Benedek kegyesrendi tanár. Hozzákerült a régi Tájszótár kézirata, amelynek nagy hasznát veszi majd, mivel e gyűjteményeket a Tájszótár szerkesztője nem használta föl teljesen. 39. K. 1568.1884. dec. 29-i ülés 39. jkv. 40. K. 1568.1885. febr. 26-i ülés jkv. 40 132. fólió. 41. K. 1568. (Szinnyei kézírásával készült "jelentés" a Ny. Biz. 42 és 43 jegyzőkönyve között bekötve található).
