Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)
A Könyvtári Bizottság iratai 1866-1949
111 a kiválasztás és az elkülönítés és elszállítás (március 1-től ápr. 20-ig) munkája, a helyreállítási belső munkájukban csak lassan haladhatnak előre. Sokszor munka, amit már elvégeztek, semmivé válik, mert az épületkárok még mindig nincsenek helyrehozva. így pl. a március végén volt nagy szélvihar a bérházi helyiségben rendbehozott, polcokra rakott könyvállomány tetemes részét a földre, kupacokba sodorta, mert a megrongált külső, egykor boltajtók felső világító részein a szél még mindig szabadon járhat. Az első és legfontosabb az Akadémia épületének és a bérház könyvtári részének a helyrehozása. Ma a könyvraktárban is, az olvasóteremben is, a főkönyvtárnoki szobában is, a tartózkodás életveszélyes. A mennyezetről hull a vakolat, az egyik oszlop belövés folytán olyan lazán áll, hogy az építészmérnök attól fél, hogy egy rázkódtatás alkalmával a mennyezet leszakad. Egyik ablakunkon az ott levő fal (a palotai részben) belövése folytán úgyszintén a bérházi részben mind a négy utcára nyíló ajtó felső részén be lehet tör,ni. Az épületkárok helyrehozása tehát a legfontosabb. Enélkül értékeink nagymértékben pusztulásra vannak ítélve. így pl. az ú.n. Schenek-lakásban lévő könyvraktár, mert még az ablakok sincsenek beüvegezve, az idő viszontagságainak van kitéve. Az ott levő könyvek — sok más okból kifolyólag is — magukba veszik a nedvességet s így a pusztulás lassú de biztos okát is. S aztán rendkívül elszaporodtak az egerek is, a könyvekben sokkárt okoznak. Azelőtt egérfogókat állítottunk fel, szalonna csalétekkel. Ma szalonnát mi is ennénk, ha volna. Szomorú a helyzet a Széchenyi-Múzeum helyiségeiben s hogy ott mikor tudunk valamit csinálni, az épületkárokat mikor tudjuk helyrehozni, mindkét esetben munkaerő kérdése is. S aztán mindenhez persze pénz kell s az nincs. 1946. január 23-án 112 m 2 ablaküveget igényeltünk amellyel a könyvtárt s hozzátartozó helyiségeinek összes ablakait tudnánk beüvegezni. Március 19-én ki is utalták a cég szállította volna is hatósági áron, de a mai napig nem lehetett kiváltani, mert nincs pénz. A bizottság mindenesetre kíváncsi lehet arra, mikor lesz a könyvtár használható. Erre csak egy adattal felelek, az I. világháború vége felé s azután a könyvtárat a maga teljességében évekig nem lehetett használni. A maga teljességében is csak 1925 telétől, amikor fűteni lehetett. Addig a tisztviselők mind egy szobába szorultak télen, a főkönyvtárnoki szobába. A kutatók, akadémiai tagok és nem tagok türelmetlenek; hogy is ne mikor mindenki a másikról azt hiszi, hogy az a másik semmit nem dolgozik, mert az ő tudós és kutató igényeit nem tudja kielégíteni. Persze mindez emberileg érthető. Nem ítélem meg peszszimisztikusan a helyzetet, mikor azt mondom, hogy könyvtárunk a maga teljességében — nyolc-tíz év múlva — hogy nap szóval éljek — lesz teljes üzemében. A könyvtár két WC-je teljesen használhatatlan s félő, ha sokáig így marad, a hatóság részéről beavatkozásra ad majd okot. A bizottság az 1946. évi munkatervet tudomásul veszi. 6. Főkönyvtárnok jelenti, hogy a belügyminiszter a Nemzeti Casinót 1945-ben feloszlatta. Az alapszabályok 19.§-a értelmében a Nemzeti Casinó összes vagyona a M. Tud. Akadémiáé. A vagyonhoz tartozik könyvtára is. A könyvtár 32-38 ezer kötetnyi, de belőle az ostrom megszűnte óta sokat eltulajdonítottak a Casinó romépületébe bejáró idegenek. A könyvtár egy részét báró Prónay György a Casinó igazgatósági tagja, 1945. októberében áthozatta az Egyetemi Könyvtárba, - vagy 20 ezer kötet van ott —, 6-8 ezer kötet azonban a romépületben maradt s ott pusztulásnak van kitéve.
