Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)
A Könyvtári Bizottság iratai 1866-1949
112 1945. októbere óta állandóan figyelemmel kísértem a könyvtár sorsát. Most, hogy a belügyminiszter 1946 folyamán a Nemzeti Casinó vagyonára az Akadémia jogát elismerte, így a könyvtár is a mienk lett. Kérésemre 1946. április 12-én Dr. Király István székesfővárosi ügyész mint zárgondnok a könyvtárat a zár alól feloldotta, s így megkezdhetem, elsősorban a romépületben levő rész ideszállítását. A terveket Dr. Nyireő István szolgálatra beosztott debreceni könyvtárigazgatóval kidolgoztattam, megbeszéltem. őt és a Nemzeti Casinó volt könyvtárnokát Gábriel Aladár urat bízom meg a könyvtár hazaszállításával. De mindehhez pénz és munkaerő kell. Amit e tekintetben eddig tettem, azt részletesen megírtam, az irattárban e pro memóriát elhelyeztem. Kérem az előadottak szíves tudomásulvételét. A bizottság az előadottakat tudomásul veszi s a javasolt átszállítási módot elfogadja. 7. A főkönyvtárnok jelenti, hogy a bizottság mandátuma lejárt. Az Ügyrend 45. §-a szerint a Könyvtári Bizottság az összes Akadémia szerve, tagjai: az Akadémia és az osztályok elnökei, a főtitkár és az osztálytitkárok, a főkönyvtárnok, továbbá a nemzeti múzeumi, az egyetemi és a műegyetemi könyvtár igazgatója. Javaslom, hogy a Könyvtári Bizottság, Dr. Gulyás Pál l.tag urat jelöltesse tagul, akit különben, mint elsőrendű könyvtári szakembert a főtitkár úrral egyetértőleg a mai ülésre is meghívtam. Hálásan köszönöm, hogy ülésünkön megjelent. A bizottság alakulásakor fog majd határozni, kiket hív meg meghívott tagokul. Az előterjesztést a bizottság elfogadja. 8. Folyó ügyek: a. A könyvtárnak nincsen kiadásaira úgyszólván semmi fedezete, a legszükségesebb írószereket, papírt, indigó-papírt, katalóguscédula-papírt, törlőruhát, felmosórongyot s más szükségleti cikket nem tudunk beszerezni. Irógéptisztításra, írógép javításra, írógép-szalagra nincsen pénzünk. Nyolc gépünkből hármat elloptak, a megmaradt ötből három úgy ahogy használható még, de nem soká. Katalógus cédulákat nem soká kézzel leszünk kénytelenek ími, ha lesz toll, tollszár, papír, tinta. Hogy a céduláknak Tokokat készíttethessünk, könyveket köttessünk, háborús cselekmények s más okok folytán megrongált könyveinket könyvkötővel kijavíttassuk, arról egyelőre le kell mondanunk. Ami munkaköpenyeink voltak s volt félretett vásznunk is köpenyekre, azt az ostrom után mind elhordták, mielőtt mi tisztviselők az ostrom után a könyvtárba bemehettünk. b. Súlyos teherként nehezednek ránk a postaköltségek is, itt kiadás alkalmaink megszaporodtak. Azelőtt a kötelespéldányokat és a kötelespéldányokról szóló kimutatásokat negyedévenként kellett beküldeni. Az újabb rendelkezések a kimutatások és a kötelespéldányok beküldését a nyomdák havonként, minden hó 8-ig kötelesek beszolgáltatni. Ez a rendelkezés adminisztratív tekintetben is súlyos teher, pénzügyileg meg, minthogy portómentességet a kormány — kérelmünkre - nem adott, a régi állapotnál sokkal terhesebb. Azelőtt egy nyomdával évente négyszer, most tizenkétszer kell leveleznünk. c. Az ostrom előtt a könyvtár látogató-jegyekért bizonyos díjakat szedett. Megfontolandónak tartjuk, nem volna-e tanácsos bizonyos díjakat szednünk. így pl. minden használó, minden nap napijegyet volna köteles váltani. Itt felmerül az, hogy váltson napijegyet az egyetemi hallgató is, az egyetemi tanár is, akadémiai tag is, más könyvtár
