Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)

Előszó

7 túl — a könyvtár modern állományának gyarapodását támogatta. A könyvajándékozást és a szétosztást hagyomány útján örökölte. Ugyanis a Könyvkiadó Bizottság csak 1872ben jött létre könyvkiadási céllal, s nem volt feladata az ajándékozás és terjesztés.

1

0 Az akadémiai kiadványok terjesztésére létesített könyvkiadó hivatal még később (1874 végén, 1875 elején) kezdte meg működését. Egyébként is a könyvkiadó hivatal adminisztratív szerv volt, a régi kiadó (expeditor) helyett; elvi döntéseket nem hozhatott. Ezért került az Akadémia Ügyrendjébe a könyvkiadó hivatal feladatainak meghatározásakor a következő: „...d. A hazai és külföldi tudományos intézeteknek és társulatoknak, — részint ajándékul, részint csereviszony alapján — a Könyvtári Bizottság ajánlatára, az összes ülés határozata által megállapított kiadványok évenkint egyszer küldetnek meg. c. [A kiadványok megküldetnek azoknak] a hírlapoknak és szakközlönyöknek, amelyeknek sorozatát a Könyvtári Bizottság minden év elején megállapítja."

11 Az akadémiai adminisztráció az Alapszabályban és Ügyrendben foglalt feladatok nyomán alakult ki, és az akadémiai élet változásaival együtt fokozatosan fejlődött. A fejlődés alapján újabb fejezetek kerültek az Ügyrendbe, amelyek az Akadémia rendelkezéseit tartalmazták, az Igazgatótanács, a pénzkezelés, a főtitkári hivatal, az ügyész, a gondnok hatáskörére, sőt az egyes tisztviselők (írnokok, irattáros) munkakörére is. A Könyvtári Bizottság feladatköre 1865-ben és 1875-ben, a Könyvtári Szabályok végén, külön fejezetben kapott helyet. 1879-től a tudományos bizottságok között szerepel. Ekkortól tartalmazza az Ügyrend azt is, hogy: „A Könyvkiadó és Könyvtári Bizottságok az összes Akadémia kifolyásai gyanánt tekintendők."

1

2 A bizottság 1875-ben megállapított feladatainak meghatározásában — néhány stiláris módosításon kívül — 1949-ig csak egy esetben találkozunk bővítéssel; amikor a főkönyvtári poszt betöltésére szóló ajánlást a bizottság faladatává tette az Akadémia.

13 A bizottsági tagok összetételének változásáról az 1896-i Ügyrend tudósít. Kimondja, hogy amennyiben a főkönyvtárnok egyben osztályelnöki tisztet is betölt, úgy az illető osztály egy tagot választ a bizottságba.

1

4 Ez az elvi határozat 1905-től kezdve tovább bővült azzal, hogy meghívták bizottsági tagokul a Nemzeti Múzeum, az Egyetemi, és a Műegyetemi Könyvtár igazgatók,

1

5 1945 után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatóját is. A Könyvtári Bizottság az 1865. évi megalakulásától, változó intenzitással ugyan, de 1949-ig működött. A bizottság tevékenységére bizonyos évekből nem találunk jegyzőkönyvet, vagy fontosabb iratanyagot. Ilyen évek: 1888-1889, 1891, 1893-1904, 1907, 1909-1910, 1913-1914, 1916-1923, 1925-1926, 1929-1936, 1938-1942, 1944-1945. Az 1929—1942 közötti években mindössze egyetlen utalást találunk egy jegyzőkönyvben, amely azt bizonyítja, hogy a bizottság fennállt.

1

6 Az iratok hiánya összefügghet a bizottság aktivitásának csökkenésével. 1890 után ugyanis az akadémiai kiadványokért folyamodó kérelmekre a főtitkár tett javaslatot az összes ülésnek. Később az Igazgatótanácstól ő kapott felhatalmazást a kiadványok szétosztására és a térítés megállapítására. Miután a századfordulóig a kiadványokkal való cserekapcsolatok kiépítése nagyjából befejeződött, az új kapcsolatokra ezután nem a Könyvtári Bizottság, hanem ugyancsak a főtitkár tett javaslatot az összes ülésnek.

1

7