Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)
Előszó
8 Az első világháborús és az ezt követő évek nem voltak kedvezőek a bizottság célkitűzéseinek megvalósítására. 1929-től pedig sem az Akadémia, sem a főkönyvtárnok nem szorgalmazta a bizottság összehívását. Elfogadott gyakorlattá vált a könyvtár munkájáról szóló összefoglaló jelentés elkészítése, illetőleg annak tudomásulvétele. * Az e kötetben közreadott dokumentumok tudománytörténeti értékűek s a bizottság működésének forrásanyagai. A kiadvány célja az Akadémia és a könyvtár múltja egy darabjának bemutatása. Ezenkívül állományfeltáró szerepet is betölt, mert tematikailag utal a Könyvtári Bizottság iratainak lelőhelyére. A kiadvány tulajdonképpen szövegközlés. Legnagyobbrészt a Könyvtári Bizottság üléseinek jegyzőkönyveit, valamint iratainak válogatott darabjait tartalmazza kronológiai rendben. A válogatásnál elsősorban az iratok tartalmát vettük figyelembe. A jegyzőkönyveken kívül azokat kívántuk ismertetni, melyek a bizottság működését jellemző módon világítják meg. Nem közöljük a kül- és belföldi csereviszonyok létesítését, valamint a különböző intézetek, iskolák akadémiai kiadványokat kérő leveleit, bármennyit is foglalkozott ezzel a Könyvtári Bizottság az első időben, 1890-ig. Az említett területek feldolgozása hosszabb, elemző munkát követel meg, s erre ebben a kiadványban nincs lehetőség, de nem is célja e kötetnek. [A fentebb említett levelezés az MTAK kézirattárának különböző állagaiban, több helyen található. Az 1866—1870 közöttiek (15 db) a régi szakok között, a Vegyes 2-rét 40. I.köt.XI -ben, az 1866 előttiek és az 1870 utániak a RAL-ban, a főtitkári hivatal iratai közt és a kötetes állományban, valamint a K jelzetű könyvtári iratok gyűjteményében. Az iratok használatára a kézirattárban különféle katalógusok, mutatók és nyomtatott katalógus is áll a kutatás rendelkezésére.] A közölt iratanyag műfajok szerint a következő csoportokra oszlik: 1. Jegyzőkönyv. Ez a legnagyobb terjedelmű iratanyag, szám szerint 56 db. Az 1866. március 27 és 1874. március 8 közötti 11 jegyzőkönyvet Arany János akadémiai főtitkár autogr. írásában találjuk; 1875. január 31 - 1884. június 5. és 1886. október — november közöttieket, 20 darabot Fraknói Vilmos vezetett, 6-ot valószínűleg írnokok tisztáztak le, a fennmaradó 19 jegyzőkönyvből 9 db Szabó József a III. (Matematikai és természettudományok) osztály titkára, Szily Kálmán főtitkár, Gyulai Pál az I. (Nyelvés széptudományi) osztály titkára, Heinlein István kézirattáros és Pápay József könyvtártiszt között oszlik meg. A jegyzőkönyveket 1924. május 5-től kezdve írógéppel írták, 1949-ig mindössze 9 darabot; egy csak nyomtatásban van meg. 2. Előterjesztés, 5 db. Tartalom szerint ezek az iratok akár jegyzőkönyvek is lehetnének, miután azonban címükben, vagy hátiratukban az „előterjesztés "-t viselik, jobbnak láttuk ez alatt a cím alatt közölni. Az előterjesztések olyan lényeges problémákat tártak fel az Akadémia működésének egyes területeire vonatkozóan, hogy az Akadémia testületének (összes ülésének) intézkedését, illetőleg jóváhagyását igényelték. Már ezért is indokolt a szövegközlés. Az 1890. évi előterjesztés kéziratban nem maradt fenn. Nyomtatásban megvan az Igazgatótanács 1890. október 19-i ülése mellékleteként. 1 8
