Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)

Előszó

6 A Könyvtári Bizottság közvetlenül az Akadémiának, (az összes ülésnek) volt alárendelve, a tőle kapott feladatok végrehajtásáról, célkitűzéseinek teljesítéséről az összes ülésnek tartozott beszámolni. Tagjait az összes ülés választotta, feladatukat életük végéig elláthatták. Működési köre, tagjainak összetétele egy évtized múlva megváltozott. A változás okait kutatva csak feltevésekre szorítkozhatunk. Lehetséges, hogy a bizottság korszerűtlen célkitűzése, az összes üléstől kapott feladatok mechanikus ügyintézése (nemzetközi és hazai kiadvány cserére, akadémiai kiadványok ajándékozására tett javaslatok) nem elégítette ki a tagokat és az évek múlásával egyre csökkenő számmal vettek részt a bizottság ülésein.

8 A választott tagok kiválasztása sem lehetett szerencsés, mert egy évtized alatt Wenzel Gusztáv egyszer sem, Horváth Cyrill egy, Jedlik Ányos két alkalommal vett részt üléseken. Feltehető az is, hogy a könyvvásárlások rendszerével nem volt elégedett az Igazgatótanács, (erre utal a 12. sz. alatt közölt irat) és ezért ajánlotta a bizottság újjáalakítását 1872-ben. Az újjászervezésre 1875-ben került sor. Ezután a bizottság tagjai és feladatköre az alábbiak szerint alakult: „1. §. A könyvtár bizottságának tagjai: az Akadémia elnöke, főtitkára, az osztályok elnökei és titkárai, végre a főkönyvtárnok. 2. §. A Könyvtári Bizottság minden összes ülés napján tart ülést. Határozathozatalra legalább öt tag jelenléte szükséges. 3. §. A Könyvtári Bizottság feladata: a. a könyvtár kezelése, rendezése, kiegészítése és lajstromozása tárgyában rendelkezni, a főfelügyeletet gyakorolni, és esetleg javaslatait az Akadémia elé terjeszteni; b. az újabb könyvek szerzése iránt az Akadémia egyes osztályai és bizottságai, úgy szintén a főkönyvtárnok által előterjesztendő javaslatokat és kívánatokat tárgyalni; c. a vidéki akadémiai tagok és a Budapesten lakó nem akadémiai tagok kölcsönzési kérelmei tárgyában határozni; d. a könyvadományozásokat és a csereviszonyokat illető kérvények és előterjesztések tárgyában javaslatokat tenni; e. működéséről évenként az Akadémiának rendszeres jelentést előterjeszteni."

9 Az újjászervezett bizottság különbözött a korábbitól, amennyiben elvileg állapították meg a tagok összetételét. Ezután tisztségüknél fogva lettek tagok az Akadémia elnöke, főtitkára, az osztályok elnökei és titkárai, valamint a főkönyvtárnok - egészen 1949-ig. Bizonyos esetekben szakembereket is meghívhattak. A bizottság elnöke mindig az Akadémia elnöke (vagy másodelnöke) volt, az előadók személyére viszont sohasem volt előírás. A gyakorlatban a főtitkár volt az előadó; a századfordulótól általában a főkönyvtárnok. Célkitűzése 1875 után a könyvtár működésének jobbítását szolgálta. A csereviszonyok eldöntése, valamint a könyvadományozások tekintetében pedig tulajdonképpen az addig kialakult gyakorlatot rögzítette. A csereviszonyok kiépítésének feladatát az öszszes üléstől kapta a bizottság; ez szorosan kapcsolódott működési területéhez, hiszen a cserébe kapott kiadványok - az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak megalapozásán