Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

44 szerű állományfejlesztés nem folyhatott, hanem felújítási munkákra sem volt mód. Egy sokkal energikusabb könyvtárvezetés sem tudott volna nagyarányú eredményeket elérni. Nem jutott pénz az olvasóterem berendezésének kicserélésére. A bútorok még a 19. századból valók; kényelmetlenek, elhanyagoltak az olvasóasztalok. A fűtés rekonstrukciójának elmaradása miatt hideg, huzatos az olvasóterem, rosszak a mellékhelyiségek stb. Az olvasótermi bútorzat nem tette lehetővé a kézikönyvtár modernebb elhelyezését; az értékesebb segédkönyvek, szótárak nem voltak hozzáférhetők. A katalógusokat az olvasók délután nem használhatták, és ilyenkor nem folyt a kölcsönzés sem. Mindezek következtében csökkent a könyvtár használata. 1934 áprilisától kezdve az egy alkalomra szóló 10 filléres, utóbb 20 filléres, majd az évi 5 pengős olvasójegyek bevezetése [152] tovább csökkentette a használatot. Az elődöktől a könyvtárra maradt sokezres nyomtatványhalmazt nem szelektálva dolgozták fel, így súlyos raktárhiány keletkezett, amit anyagiak miatt nem lehetett megnyugtatóan megoldani. A könyvtár nagyságához viszonyítva a tisztviselői kar nem volt elegendő a kurrens könyvtári és a fent említett nagyarányú feldolgozó munkák elvégzésére. Az altisztek létszámának emelését is hiába kérte a főkönyvtárnok.[153] Bizonyos területeken mégis születtek pozitív részeredmények. Ilyen pozitívumnak nevezhető a II. világháború kitöréséig a megnövekedett nemzetközi kiadványcserében beérkezett tudományos anyag, amely némileg ellensúlyozta a hiányzó külföldi vásárlásokat. A VKM kezdeményezte, hogy az Akadémia Könyvtára a továbbiakban nyilvános " Közkönyvtár"-ként működjék: minthogy azonban a főkönyvtárnok ellenezte a javaslatot, a főtitkár — az elnökkel egyetértésben — nemet mondott. [154] Szinnyei József, kinevezése után azonnal szorgalmazta a könyvtárosok létszámának emelését. 1928-ban kezdte meg fizetés nélküli munkáját Rudas Erzsébet, és ugyanezen év végétől napidíjas tisztviselőként lépett be Faragó József gimnáziumi tanár. Kinevezésükre 1935-ben illetve 1936-ban került sor. Valószínűleg a Vigyázó-örökség, illetőleg a Vigyázó-könyvtár átvételére és feldolgozására került a könyvtárba 1929 június 1-én, — előbb ideiglenes, majd 1937-től végleges — akadémiai kinevezésű könyvtártisztnek Simonyi Dezső. 1929 novemberétől Rozgonyi Margit díjtalan gyakornokként dolgozott 1934. március 15-i kinevezéséig. 1936 végén kapott segédőri kinevezést Fludorovits Jolán. 1928 májusában a főkönyvtárnok körlevélben adta ki a könyvtár használati rendjét mind a könyvtárosok, mind az olvasók számára. [155] Ez elsősorban a kölcsönzési jog szabályozása miatt vált szükségessé. A kölcsönzéssel és az olvasótermi rendtartással függött össze egy későbbi, belső használatra készült körlevél is, mert a dolgozók sokáig visszatartották az új könyveket, és az olvasótermi asztalokon halmozták fel a feldolgozandó kiadványokat. [156] Úgy tűnik, hogy bizonyos években nem állt ruhatár az olvasók rendelkezésére (csak az olvasóteremben felállított fogasokat használták), mert az 1928-ról szóló évi jelentésben arról is szó van, hogy a "rend és tisztaság" érdekében újból felállították a ruhatárt. [157]