Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

43 vékenységét elsősorban az tette lehetővé, hogy az Akadémia éppen ebben a két évben készült centenáris fennállásának megünneplésére. 1925-ben a társaság, 1926-ban pedig a könyvtár alapításának 100. évfordulóját ünnepelte. Ez alkalomból az Akadémia a kormánytól több juttatást kapott. Ugyanekkor űj alapítványokat is tettek részére. A megnövekedett alaptőkéből több jutott a könyvtárnak is. A könyvtár centenáris ünnepélyét 1926. március 15-én tartotta az Akadémia. Az ünnepi szónok Ferenczi Zoltán volt. Beszéde tartalmazta a könyvtár vázlatos történetét, és rövid összefoglalást adott az intézmény állapotáról. Ebből tudjuk meg, hogy állománya száz év alatt majdnem a tízszeresére nőtt. SZINNYEI JÓZSEF Ferenczi Zoltán halála után a könyvtár feletti főfelügyeletet néhány hónapig Balogh Jenő főtitkár gyakorolta. A Könyvtári Bizottság 192 7. október 11—i ülésében felkérte a jelenlévő Szinnyei Józsefet, hogy hosszú ideig lássa el helyettesként a főkönyvtárnoki tisztet; ezt ő elfogadta. Félév múlva a bizottság felterjesztést készített az összes ülésnek főkönyvtárnoki kinevezésére. Az előterjesztésben kiemelték a helyettesítés során végzett szakszerű, Ugybuzgó munkáját, ajánlották részére évi 4 ezer pengő fizetés megállapítását, valamint — ha a bérház lakbérszabályzata megengedi — természetbeni lakás biztosítását. Ugyanakkor kérték Szinnyei József kinevezésének a Telekicsaládhoz való továbbítását.[150] A kinevezésre 1928. május 1-én került sor. Szolgálati lakásnak a palotában üresen álló főtitkári lakást kapta meg.[151] Szinnyei József 70 éves korában került a főkönyvtárnoki posztra, melyet közel 16 esztendeig látott el. Igazgatási ideje a könyvtár fejlődése szempontjából nem volt szerencsés időszak; ez a másfél évtized nem nyújtott lehetőséget az intézet átfogó fejlesztésére. Az Akadémia alaptőkéje az I. világháborús évekbeni gazdálkodása következtében majdnem teljesen megsemmisült; tőkéje legnagyobb részét hadikölcsönbe fektette. Később állami támogatásból, újabb alapítványokból és az 1928-as Vigyázó-örökségből rendeződött ugyan anyagi helyzete, de vagyonát a tudományos kutatás támogatásán kívül tőkebefektetésre pl. bérházépítésre használta fel. A gazdasági világválság, az új háborúra készülés, majd Magyarország belesodródása a II. világháborúba újabb nehéz helyzetet teremtett. Emellett az Akadémián akkor uralkodó konzervatív felfogás minden bizonnyal gátolta a már nagyon aktuális könyvtári korszerűsítést. Amikor Szinnyei József 1927-ben átvette az irányítást, a könyvtár ellátmányára évi 10 ezer pengő jutott, amit hamarosan 5 ezerre csökkentettek. 1936-tól négy évre ismét megemelték a könyvtárra fordítható összeget, de ez az időszak már nem adott lehetőséget komolyabb fejlesztésre. 1940-ben ismét csökkent a könyvtári költség. Ilyen körülmények között nemcsak terv-