Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

42 jegyzékre, ami "elsőrendű könyvtári munka, melynek megszerzése föltétlenül kívánatos").[141] Az ő szorgalmazására elevenedtek fel újra az összeköttetések a nyugati könyvkereskedő cégekkel, állandósultak a cserekapcsolatok a távolkelettel, pl. Japánnal, és szélesedtek illetőleg bővültek — már a 19. század derekán kialakult orosz kapcsolatok — a Szovjetunióval: a leningrádi Tudományos Akadémiával, a taskenti, permi (ma Molotov) egyetemmel, a moszkvai kulturális kapcsolatok társaságával. [142] Nagyértékű, többkötetes művek és folyóiratok érkeztek a könyvtárba. ("GW", Encyclopaedia Britannica, stb. X143] A könyvtári költségvetés soha nem tapasztalt magas összegre emelkedett, 1926-ra az Akadémia 70 millió koronát irányzott elő a könyvtárra, és 10 milliót a Széchenyi Múzeumra,[144] amiből Ferenczi Zoltán hiányzó folyóiratokat és könyveket pótolt és újakat rendelt meg. Ezzel azonban túl is lépte a könyvtár számára engedélyezett költségkeretet. Balogh Jenő főtitkár 1926. október 1-én írta, hogy "... szerencsém van tisztelettel közölni, hogy a könyvtár részére megrendelt folyóiratok ára fejében felszámított 1423 német márka kifizetése végett a M. Földhitelintézet f. hó 29-én az illető cégnek, K.F. Koellers Antiquariumnak K. 24,247,630, azaz Huszonnégymilliókettőszáznegyvenhétezer-hatszázharminc koronát átutalt. Minthogy a f. félévi költségvetésben új folyóiratokra csak 10 millió K. volt előirányozva és különben is a jövő évben Akadémiánknak az eddigivel szemben csak kb. feleannyi államsegélye lesz, szerencsém van Méltóságodat már most, szíves tájékozás szerezhetése végett, tisztelettel értesíteni arról, hogy legnagyobb sajnálatomra 1927-ben nem lesz módunkban a költségvetésben a folyóiratok kiegészítésére újabb, nagyobb összeget előirányozni. Későbbi években, pl. 1928-tól kezdve, szükséges lenne mindenek előtt árajánlatot kérni a folyóiratok megrendelési áráról, és csak annyit rendelni, amennyinek kifizetésére a költségvetésben valamely összeget előirányozni lehetett".! 145] Ferenczi Zoltán visszaalakíttatta az eddig kötött állapotban használt szakkatalógust; szétszedette és az általános betűrendes katalógussal egyformává tette.[146] Igaz, hogy ezután nem adták az olvasók kezébe; ők csak a könyvtárossal együtt használhatták a katalógusokat. Még számos kisebb nagyobb intézkedéssel (a könyvtár összes helyiségeinek fűtése, új katalógustokok készíttetése, egy könyvtáros beosztása a főkönyvtárnok mellé részmunkaidején, a titkári teendők ellátására, stb.) tette könnyebbé s főleg gördülékenyebbé a könyvtár munkáját. "így lassanként visszatértünk a háború előtti állapotokhoz" - írta 1925/26. évi jelentésében.[147] Vörösmarty Mihály kéziratai és könyvtára 1927 áprilisában kerültek az Akadémia tulajdonába. Ebből a gyűjteményből jött létre — hasonlóan a Széchenyi és Goethe múzeumokhoz — a könyvtárhoz tartozó Vörösmarty-emlékszoba.[148] Az emlékszoba kialakítása a hagyaték átvétele még Ferenczi idejében megtörtént, de az 1927. június 20-i megnyitást már nem érte meg. [149] Ferenczi Zoltán rövid ideig tartó vezetése idején hozott intézkedései maradéktalanul a könyvtár modernizálását szolgálták. Eredményes könyvtári te-