Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

37 és cserekiadványok beérkezését látja el, a többi munka, az egész könyvtár kezelése, a katalogizálás és az összes adminisztráció a főkönyvtárnokra marad. [10 7] Az Akadémia megkísérelte, hogy könnyítsen a főkönyvtárnok terhein. Részben úgy, hogy katalóguscédulák írására másolók beállítását engedélyezte, (Tomka Gusztáv, Lesskó Béla és Gruber Lajos dolgozott ekkor a könyvtárban)[ 108] .részben Heller Ágost szabadságidejére, 1901 januárjában alkalmazta ideiglenesen Pápay József finnugor nyelvészt,[109] és a délutáni könyvtári szolgálat ellátására, tiszteletdíjasként Melich Jánost. [110] Heller Ágost az Akadémia megbízásából hozzákezdett a fizika története megírásához. A sok munka erősen igénybevette szervezetét; hosszabb ideig betegeskedett. 1901. szeptember 17-én Eötvös Loránd azt írja neki, hogy örül állapota javulásának és a fizika története megírásához 1903. január 3-ig szabadságot engedélyez számára. Közli vele azt is, hogy a főkönyvtárnoki teendőkkel Hellebrant Árpád alkönyvtárnokot bizzák meg, de a főfelügyeletet továbbra is ő gyakorolja. [111] Ugyanerről írt neki Szily Kálmán főtitkár is.[112] 1902. szeptemberében egyszerre két könyvtárosát gyászolta az Akadémia, Heller Ágostot és Lindner Ernőt. SZILY KÁLMÁN Már Heller Ágost életében helyettes főkönyvtámok volt Hellebrant Árpád. Ugy tűnik Pápay Józseffel és a három tagú altiszti személyzettel (Horn Antal, Fuchs János és Király István) a jő együttműködés következtében zökkenőmentesen sikerült a könyvtár működését biztosítani, és talán ez is egyik oka volt annak, hogy az Akadémia ismét halogatta a főkönyvtárnok kinevezését. A halasztást az is magyarázhatja, hogy Szily Kálmánban érlelődött főtitkári tisztéről való lemondásának gondolata, sőt — Ilosvay Lajos szerint — "törekedett" a főkönyvtárnoki állás elnyerésére.[113] Ilosvay Lajos feltevését alátámasztja az a tény, hogy Heller Ágost halála után Szily Kálmán látta el a könyvtár főfelügyeletét. Az adatok tanúsága szerint Szily Kálmán még főtitkári tisztsége folyamán igyekezett a csekély számú könyvtári személyzetet növelni. Még abban az időben határozta el az Akadémia "Széchenyi-Múzeum" létesítését. A múzeum számára összegyűlt kéziratok, könyvek és egyéb relikviák rendezésére, a múzeum bútorainak elkészíttetésére 1902-ben Viszota Gyulát kérték fel, aki pedagógiai munkája mellett, minden szabadidejében a múzeum anyagának rendezését végezte. A Széchenyi Múzeum 1905. évi megnyitása után az Akadémia őt bízta meg a múzeum igazgatásával. Bár a múzeum gyűjteménye a könyvtár egyik külön kezelt anyagát képezte, kezelője nem tartozott szorosan a könyvtár dolgozói közé; fizetését mindvégig a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban: VKM) utalványozta.. Szily Kálmán, ugyancsak még mint főtitkár, kísérletet tett a Jakab Elek halála óta gazdátlanul maradt kézirattárban felgyűlt, újabb iratok rendezte-