Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

38 tésére, illetőleg a gyűjtemény katalogizáltatására. Először Illéssy János levéltárostól kért erre javaslatot,[114] majd Heinlein Istvántól.[115] Heinlein István 1904. október elején adta be tervezetét. (Ehhez Hellebrant Árpád is észrevételeket tett.) Tervezetét elfogadták, mert 1905 január 1-ével, mint ideiglenes könyvtártisztet találjuk a kézirattárban havi tiszteletdíjért. A kisegítő altisztek (Hegedűs József és Rieger Péter) kineveztetése is ebben az időszakban történt. [116] Szily Kálmánt főkönyvtárnoknak Eötvös Loránd ajánlotta az Akadémiának kinevezésre.[117] A Teleki-család 1905. április 6-án nevezte ki. Hivatalba lépése idején a könyvtárban a következő dolgozók teljesítettek szolgálatot: Hellebrant Árpád alkönyvtámok, Pápay József könyvtártiszt, Heinlein István könyvtári segédtiszt a kézirattárban, Viszota Gyula a Széchenyi Múzeum igazgatója. Altisztek: Király István, Hegedűs József, Rieger Péter. Időszakunkban ő volt a második természettudós főkönyvtárnok, aki az 1890-es évek elejétől nyelvtudóssá is átképezte magát. Szaktudományi és tudományszervezési működésének értékelésére nem vállalkozhatunk; ez nem is tartozik feladataink közé. Főkönyvtárnoki tevékenységének átfogó ismertetése is csak az egész könyvtár részletes történetének elemzése kapcsán képzelhető el. Néhány pozitívum kiemelése mégis fontos a könyvtár fejlődését elősegítő ténykedésében. Érdemének tudható be, hogy a könyvtárba került nagyobb adományokat késedelem nélkül feldolgoztatta. (Ráth György, Kaufmann hagyaték) A már meglévő állományrészeket igyekezett ismertté tenni. Egymás után jelentek meg a könyvtár egyes gyűjteményeinek katalógusai: Szily Kálmán - Viszota Gyula: A MTA Széchenyi Múzeumának tárgyjegyzéke. 1905. Ráth György Régi Magyar Könyvtára. 1905. Folyóiratok és időszakos kiadványok a MTA Könyvtárában. 1906. Weisz Miksa: Kaufmann Dávid könyvtárának héber kéziratai és könyvei. 1906. Hellebrant Árpád: Diplomatáriumok és monumenták a MTA Könyvtárában. 1909. Szily Kálmán idejében növekedett a könyvtár költségvetése. 1905-től évi 15 ezer korona, a későbbi években évi 16 ezer korona állt a könyvtár rendelkezésére. [118] Természetesen az I. világháború alatti és utáni évek költségkiadásait nem lehet figyelembe venni, mert az akkori árak és az infláció növekedése miatt a költségvetés irreálisnak tekinthető. A különféle beszerzési forrásokból származó nyomtatványok beáramlása mind a feldolgozás, mind a raktári elhelyezés tekintetében nehéz helyzetbe hozta a könyvtárt. Az ő munkája eredményeként két esetben sikerült újabb raktári férőhelyeket biztosítani: az egyik, vasállványzatos raktárt az első emeleti ún. Schenek-lakás öt helyiségét, a "Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár R.T." 1910-ben 6115 koronáért építette meg, ez 32.650 kötet elhelyezését tette lehetővé.[119] A másik raktárrészt a volt főkönyvtárnoki lakásból alakították ki, amit Szily