Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

36 Heller Ágost fizikus, tudománytörténész, főkönyvtárnoki kinevezését 1894. november 12-én kapta meg. Kinevezését feltehetően Eötvös Loránd segítette, aki már Heidelbergben ismerte Hellert.[100] Heller Ágost buzgalommal látott munkához. Neki már volt könyvtárosi tapasztalata; 1875-től a Természettudományi Társulat választotta könyvtárosává. Hivatalba lépése után egy év múlva terjesztette első jelentését a Könyvtári Bizottság elé.[ 101] Jelentésében feltárta a könyvtár helyzetét és megjelölte a legszükségesebb feladatokat. Néhány célszerű javaslatot tett: a könyvtár új szerzeményeinek kezelésére, a kölcsönzés reformjára. Távolabbi célként tűzte ki a még feldolgozatlan szakok katalogizálását, és a folyóiratok új rendszerű nyilvántartását. Külön naplókat állított fel: 1. A hazai és külföldi tudományos társulatok kiadványainak (K 870), 2. A könyvtárba beérkezett magyar és külföldi folytatásos művek (folyóiratok) nyilvántartására (K 872). Elrendelte a gyarapodási naplóban a rendszeres vételár bejelölését (K 859). Új állományleltár (Törzskönyv) és új cserenyilvántartás bevezetését kezdte el, valamint a meglévő szakkatalógus reformját hajtotta végre. [102] A katalógust ezután kötött állapotban kapták kézhez az olvasók. Érdemei vannak a könyvtár adminisztrációjának ésszerűsítésében. Az ő idejéből találunk naplókat a beiratkozott olvasókról (K 893). Felállította a könyvtári kiadások utalványozási könyvét (K 909), és iktatókönyvvé alakította át az eddigi könyvtári ügykezelési naplót (K 928). A régi szakok katalogizálására külön alkalmi segéderőket alkalmazott. Részükre 1897-ben 434 forintot fizetett ki.[103] A keleti könyvek és kéziratok katalogizálását szakemberrel végeztette: Goldziher Ignác ajánlására Máder Bélát alkalmazta. A régebbi szakokból és az újabb restanciák közül kiválasztották a duplumokat és ezeket értékesítették. [104] Heller Ágost kiváló főkönyvtárnok volt. Vezetése alatt a könyvtár működése nemcsak magasfokú szervezettségével tűnt ki, hanem a zavartalan működéshez oly szükséges anyagi alapokat és raktári férőhelyeket is neki sikerült biztosítania. A könyvtár évi ellátmánya az ő idejében emelkedett átlagosan 6500 forintra. Az ő érdemének tekinthető a Goethe-szoba létrehozása, a könyvtár nagyraktárába és a kézirattárba villanyvilágítás bevezetése. O harcolta ki az udvari nagy raktárterem bebútoroztatását és ezáltal a raktárhiány megszüntetését.[105] A raktárban csak a helyet foglaló napilapokat az ő idejében adta át a könyvtár a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, a ritkán használt, nem tudományos rendeltetésű folyóiratokat a nagyolvasóterem alatt lévő helyiségben helyezték el. [106] Hallatlanul sokat tett és dolgozott a könyvtárért; az ő kezenyomát őrzi többek között a könyvtár iktatókönyve 189498 között (K 928), a "Gyarapodási Napló" amelyet 1896 tavaszától 1900 végéig ő vezetett (K 859). Nem sikerült elérnie a könyvtári személyzet bővítését. Az 1898. évről szóló jelentése tárja fel a tarthatatlan helyzetet: Lindner Ernő alkönyvtárnok tartósan beteg, a másik alkönyvtárnok Hellebrant Árpád, a kötelespéldányok