Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

23 A könyvtár további raktár és bútorberendezéseinek változását az egyes főkönyvtárnokok működésével kapcsolatban és a munkahelyek, munkakörülmények c. fejezetben mondjuk el. A SZEMÉLYZET ÉS A MUNKA ALAKULÁSA A KÖNYVTÁR MEGNYITÁSA UTÁN Az 1844. évi könyvtármegnyitástól számíthatjuk az Akadémia Könyvtárának rendszeres működését. Olvasóterem hiányában a könyvtárosi munka elsősorban a kölcsönzésre korlátozódhatott. A kölcsönzésre két füzetben: 1840 szeptemberétől 1844 május 14-ig és 1844. május 4-től 1860-ig vannak adatok.[60] Az első füzetet Toldy Ferenc kezdte el, de már 1842-től Varga Soma vezette, kivéve amikor a kölcsönzők maguk írták be a kivett műveket. Megállapítható, hogy ekkor a Telekikönyvtárból is kölcsönöztek, mert a füzetben a kölcsönzött művek mellett fel van tüntetve, hogy melyik való a Teleki-könyvtár és melyik az Akadémia Könyvtár állományából. Az 1844. május 4-dikén kezdődő kölcsönzési füzet, ugyanilyen módon, de rendszeresebben van vezetve, Varga Soma kézírásában, egészen 1846-ig. Ezután azonban összevissza beragasztott téritvények következnek, különösen az 1849-1860-as években. Mivel a Telekikönyvtár csak a megnyitás előtt került helyileg együvé az akadémiai könyvtárrésszel, ezt megelőzően a Teleki könyvek kölcsönzése a család Szervita téri házából történhetett. 1846. január 1-vel új kölcsönzési könyvet fektettek fel (K 880) ugyancsak Varga Soma kezelése mellett, az előbb ismertetett módon, azzal a különbséggel, hogy a Teleki-könyvtár most már az Akadémiával egy házban, az Akadémia kezelésében, de külön felállítva állt a tagok rendelkezésére. Ez sok nehézséget és bonyodalmat jelentett a kölcsönzött művek reponálásában. Varga Soma 1847-ig vezette a második füzetet. Lehetséges, hogy ezután Gyurikovics István végezte a munkát, aki 1845-től dolgozott írnokként. 1848 augusztusától Repiczky János alkönyvtámok kézírását ismerjük fel. A folyóirathasználati könyv 1841-ben kezdődik újra,[61] valószínűleg az új kölcsönzési rend bevezetése kapcsán.[62] Ennek a könyvnek és a folyóiratgyűjteménynek kezelése is Varga Soma feladatához tartozott, akinek személye nagy nyereség volt a könyvtár számára. Nemcsak a Batthyány és Teleki könyvtárak felállításában, rendezésében volt segítségére Toldynak, hanem a könyvtár adminisztrációjának megbízható kezelésében is. A kölcsönzés mellett ebben a korai időszakban egyéb, többé-kevésbé rendszeres könyvtári munka is folyt. Erről tanúskodnak például "A folyóiratok beérkezésé"-ről készült jegyzékek, a budapesti Egyetemi Nyomda kötelespéldányjegyzékei 1838-1847 között, "Reklamációs jegyzék 1845", "Könyvtárgyarapodás 1844-ben" címen fennmaradt kimutatások.[63] A rendszeresség legkitűnőbb bizonyítéka az 1846-tól bevezetett "Járulék" azaz Gya-