Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

24 rapodási Napló (1865-ig vezették), amibe évenként beírták az újonnan beérkezett magyar és külföldi könyveket, folyóiratokat és kéziratokat, a beszerzés módjának, vétel, ajándék, stb. feltüntetésével. A vásárolt dokumentumok mellett szerepel a vételár és az eladó, küldő megnevezése. Az évenkénti sorszámozást azonban csak 1855-től vezették be. (K 857) A "Járuléknapló"-t 1846-tól 1847 novemberéig Varga Soma, de 1847. július 10-től pár oldalon már Repiczky János írta. Feltételezhető, hogy Repiczky János Toldy meghívására napidíjasként már ekkor tevékenykedett a könyvtárban. A felsorolt könyvtári dokumentumokból kitűnik, hogy ebben az időben Varga Soma volt a könyvtár felelős kezelője. Az összes munkálatokat természetesen Toldy Ferenc irányította. A FŐKÖNYVTÁRNOK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI 1846 Toldy Ferenc 1846-ban lemondott önként vállalt könyvtárvezetői tisztéről és ennek következtében egy kijelölt bizottság foglalkozott azokkal a követelményekkel, amelyek szükségesek voltak a kinevezendő könyvtáros személyét illetően. Az érem- és pénzgyűjteményőri állás betöltése is gondot okozott az Akadémiának Érdy János lemondása folytán. A kijelölt bizottság a fennálló helyzetet mérlegelve azt állapította meg, hogy az érem- és pénzgyűjtemény kezelése külön tudomány, a numizmatika ismeretét követeli meg, a könyvtár pedig jellegét tekintve, univerzális, tudományos, az Akadémiát érintően minden tudományágat magába foglaló intézmény. A két terület művelése külön-külön szakembert kíván, mert az ehhez szükséges képesség "felette ritkán van egy emberben együtt". Ennek ellenére az Akadémia tulajdonában levő két fentebb említett gyűjtemény egy személy által történő gondozását a jelen helyzetben a bizottság összeköthetőnek tartotta, mivel az érem- és pénzgyűjtemény már rendezett állapotban és katalógizálva az érdeklődők rendelkezésére állt. A további szaporodások véleményezésére és állománybavételére pedig Érdy János maga vállalkozott, így tehát a bizottság a főfigyelmet a könyvtáros személyének kiválasztására fordította, amit az is indokolt, hogy "a könyvtár Teleki-féle része pedig s a kéziratok még lajstromozó kézre várnak; a könyvtár mindenkor nagyobb mértékben fog szaporíttatni... fő pedig csak a két helynek az összekapcsolása nyújt reményt; miszerint az annyira szükséges académiai könyvtárnoki hely valahára betöltethessék". Kívánatos tehát, hogy a könyvtáros elsősorban tudománykedvelő személyiség legyen, aki — ha már némi gyakorlattal is rendelkezik — néhány év alatt könnyen megismerkedhet az őrzésére bízott gyűjteménnyel. A személyi ajánlásoknál tekintetbe kell venni azt is, hogy a könyvtárosság sok időt igénylő, gyors eredményt nem produkáló foglalkozás, amely hivatalos nyitvatartási időt is igényel. Az akadémiai könyvtár esetében számolni lehet azzal, hogy egyelőre segítség nélkül kell a könyvtárosnak munkálkodnia. Mindezen felül olyan férfiak hozhatók javaslatba, aki-