Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

130 PRIKKEL LAJOS (?) Az előbbi fia. Nem volt kinevezett akadémiai szolga, csak kisegítő napidíjas­ként alkalmazta az Akadémia némelykor. Bizonyság erre Teleki József elnök levele Toldy Ferencnek 1839. december 16-ról: "A Prikkel Lajos vétkes tette különösen kedvetlenül érdekelt [ érintett] azonban a titoknok Úr által tett min­den ideiglenl rendelések igen helyesek voltak és általam helyben hagyattak jövendőre is. A rossz fiúért az apát megbüntetni nem akarom, és azért reá nézve csak azon óvásokat fogadom el, melyeket a titoknok Úr javallott és ennek következésében kérem ne sajnálja a jövő esztendő első napjától kezd­ve a posta könyvet úgy behozni, hogy a postahivatal maga jegyezze bele a fel­adott és kiváltott leveleket... Prikkel Lajos azon is kért, hogy a könyvtár kö­rül tett szolgálatairól bizonyítványt adassak, a rossz ember különös tekintetet nem érdemel, de mégis ifjú lévén, hogy még módja legyen a jó útra vissza­térni, ezt igen szárazon és minden különös dicséret nélkül ki lehet adni, ha azóta e részben valami hűtlenség nem sült volna ki." írod.: Toldy-levelezés, MTAK Kézirattár M.irod.lev.4-rét 100. RÁSONYI LÁSZLÓ (1899-1984) Nyelvész, volt kolozsvári egyetemi tanár, könyvtáros, a nyelvészeti tudomá­nyok kandidátusa. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait és itt 1921-ben magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet, majd török filológiá­ból doktorátust szerzett. 1921. június végétől másfél éven át mint könyvtári gyakornok dolgozott az Akadémia Könyvtárában. 1923. Január 9-én kapott ki­nevezést a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Magy. Gyűjteményegyetem lét­számába és ettől kezdve szolgálattételre a MTAK-ba osztották be. (Ott is lakott az Akadémia palotájában.) 1923 - 1934 között ösztöndíjakkal több ízben és hosszabb ideig járt külföldön. 1935-1941-ig Ankarában, ezután Ko­lozsvárott volt egyetemi tanár. A II. világháború után a budapesti Balkán In­tézet munkatársa volt, 1949. február 19-től a VKM ismét az Akadémia Könyv­tárába osztotta be szolgálattételre. 1935-től fogva Rásonyi Nagy családneve helyett, belügyminiszteri engedéllyel családja előnevét a Rásonyi nevet használta családnévül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom