Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)
III. A könyvtárosok biográfiája
130 PRIKKEL LAJOS (?) Az előbbi fia. Nem volt kinevezett akadémiai szolga, csak kisegítő napidíjasként alkalmazta az Akadémia némelykor. Bizonyság erre Teleki József elnök levele Toldy Ferencnek 1839. december 16-ról: "A Prikkel Lajos vétkes tette különösen kedvetlenül érdekelt [ érintett] azonban a titoknok Úr által tett minden ideiglenl rendelések igen helyesek voltak és általam helyben hagyattak jövendőre is. A rossz fiúért az apát megbüntetni nem akarom, és azért reá nézve csak azon óvásokat fogadom el, melyeket a titoknok Úr javallott és ennek következésében kérem ne sajnálja a jövő esztendő első napjától kezdve a posta könyvet úgy behozni, hogy a postahivatal maga jegyezze bele a feladott és kiváltott leveleket... Prikkel Lajos azon is kért, hogy a könyvtár körül tett szolgálatairól bizonyítványt adassak, a rossz ember különös tekintetet nem érdemel, de mégis ifjú lévén, hogy még módja legyen a jó útra visszatérni, ezt igen szárazon és minden különös dicséret nélkül ki lehet adni, ha azóta e részben valami hűtlenség nem sült volna ki." írod.: Toldy-levelezés, MTAK Kézirattár M.irod.lev.4-rét 100. RÁSONYI LÁSZLÓ (1899-1984) Nyelvész, volt kolozsvári egyetemi tanár, könyvtáros, a nyelvészeti tudományok kandidátusa. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait és itt 1921-ben magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet, majd török filológiából doktorátust szerzett. 1921. június végétől másfél éven át mint könyvtári gyakornok dolgozott az Akadémia Könyvtárában. 1923. Január 9-én kapott kinevezést a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Magy. Gyűjteményegyetem létszámába és ettől kezdve szolgálattételre a MTAK-ba osztották be. (Ott is lakott az Akadémia palotájában.) 1923 - 1934 között ösztöndíjakkal több ízben és hosszabb ideig járt külföldön. 1935-1941-ig Ankarában, ezután Kolozsvárott volt egyetemi tanár. A II. világháború után a budapesti Balkán Intézet munkatársa volt, 1949. február 19-től a VKM ismét az Akadémia Könyvtárába osztotta be szolgálattételre. 1935-től fogva Rásonyi Nagy családneve helyett, belügyminiszteri engedéllyel családja előnevét a Rásonyi nevet használta családnévül.