Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)
III. A könyvtárosok biográfiája
131 Rásonyi László két szakaszban közel 27 esztendőt töltött a könyvtárban. Az első szakasz 13 éve tulajdonképpen felkészülés volt pályájára, így ez időszakról igen kevés adat áll rendelkezésünkre. A második szakaszban — amikor az Akadémia határozatban mondta ki a könyvtáron belül keleti-gyűjtemény létesítését — ő volt a gyűjtemény kialakításának elvi és gyakorlati kivitelezője. Az 1951-ben megnyílt külön keleti-osztály megbízott, majd kinevezett vezetője lett, 1962-ben történt nyugalomba vonulásáig. írod.: MTAK Kézirattár K 819:1935/6. MTAK Kézirattár K 820:1936/139. MTAK Kézirattár K 833:1949/45, 253. MTAK Kézirattár Ms 10. 295/n. Almanach, 1924.77.1. Ak. Ért. 1932.145.1. REPICZKY JÁNOS (1817-1855) Orientalista, nyelvtudós, könyvtáros, 1847-től akadémiai levelező tag. Apja mészáros volt. Korponán végezte alsó iskoláját, majd Selmecre ment, s "... ott tanulótársait otthon oktatva végezte be a gimnáziumi és bölcsészeti folyamot..." Ezután Pozsonyban az ev. Lyceumba iratkozott be a teológiára. Itt is növendékek tanításából tartotta fenn magát. Ekkor szerette meg a keleti nyelv- és irodalmat, megtanulta a héber, arab és török nyelvet, és foglalkozott az ó-ind nyelvvel is. Az iskola segítségével 1842-ben Tübinganbe ment teológiai tanulmányainak befejezésére. Ewald, e kor legnagyobb hebraistája látta jártasságát a bibliai és arab nyelvekben, ezért felmentette őt e tárgyak tanulása alól és a szanszkrit nyelv elsajátítására ösztönözte. Repiczky "... minden idejét ennek, úgy a többi keleti nyelvek s az összes keleti tudományosságnak, az irodalom, a föld- és néprajz, a keleti bölcsészet és vallások, a történet és költészet teljes és mélybeható tanulmányozásának szentelte: miután ő e nyelveket nemcsak linguisticai, hanem tudományos szempontból tekintette, s általok az összes kelet szellemi életének rejtélyeibe kívánt behatolni. így felkészülve, visszatérvén, Bécsben állapodott meg, hol az udvari könyvtár keleti osztályának kincsei foglalták le, itt kezdte a perzsa nyelv tanulását is..." Ezután Pestre jött és magánórák adásából élt. Toldy az Egyetemi Könyvtárban került vele kapcsolatba, amikor magánórákat is vett tőle a szanszkrit nyelvből. Repiczky nem fogadott el tandíjat Toldytól, azért Toldy álláshoz akarta őt juttatni. Arra biztatta, folyamodjék rendkívüli tanárságért az egyetemhez — a keleti nyelvek tanítására — még ha eleinte fizetés nélkül is. Folyamodott, de a kinevezés késett, így Repiczky kénytelen volt vidéken nevelői állást vállalni. 184 7 elejétől ismét Pesten élt mint óra-