Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)
Bevezető
7 kiemelkedő egyéniségének esetében már többé-kevésbé tisztázott. Sajnos Deák Ferenc nem tartozik közéjük. Kötetünk azonban elsősorban mégis arra szeretne kevéske fényt deríteni, hogyan kezdődött a mindennapok világában ez a kettős — irodalmi és politikai folyamat — ; s milyen rengeteg különféle nehézséget állított a kor — a kereskedelem fejletlenségétől, a postaszolgálat nehézkességén keresztül a megélhetési gondok leküzdhetetlen következményeiig — nagyobb és kisebb egyéniségek elé egyaránt. Az itt közölt levelek elsősorban a harmincas évek előtti időszakra vonatkozóan tartalmaznak érdekes adatokat. Érzékeltetik azt a szellemi légkört és műveltségi szintet, azokat a rokonszenveket és tájékozódási irányokat, amelyek között Stettner György és Fábián Gábor irodalmi érdeklődése kibontakozott a húszas évek elején. Tükrözik az évtized második felében megváltozott, majd tovább fejlődött körülményeket, a férfivá érő levélírók gondjainak és gondolatainak elmélyülését. Föl is merült, hogy közléseink időhatárát Stettner György 1833-as Pápára költözésekor húzzuk meg. Stettner kapcsolata azonban a pesti szellemi központtal — amelynek jelentősége a Tudományos Gyűjtemény 1817-es megjelenésétől rohamosan nőtt, s a Magyar Tudós Társaság, az Akadémia megalapításában tetőződött — nem szakadt meg, sőt voltaképpen a szabadságharcig fennállt. Pápáról írott levelei, akár csak Fábián világosi leveleinek jelentős része, érdekes fényt vetnek a vidékre szorult értelmiség gondjaira, feladataira; valamint Toldy irodalomszervező munkájának nehézségeire. Ez utóbbi indokolja, hogy a hozzá írt leveleket is fölvettük gyűjteményünkbe. Ugyanakkor a baráti kör levelezésének jelentős része — a dolog természetéből adódóan — sok olyan részletet tartalmaz, amelyek kortörténetileg is érdektelenek. Ezeket csak röviden ismertetjük, illetve Stettner öt Toldyhoz írott levelét (amelyek az MTA Könyvtár kézirattárában találhatók MIL 4-104. , illetve MIL 4-112. jelzet alatt) mellőztük. Végülis abban, hogy a kötet időhatárát a szabadságharc kezdetéig kiterjesztettük, valamennyi Deák-levél közlésének a szándéka döntött. Noha Deák Ferencnek Stettner Györgyhöz intézett levelei közül a legtöbbet Pukánszky Béla már az Irodalomtörténet 1936-os évfolyamában (305-316 1.) nyilvánosságra hozta, fölvételüket egyrészt az indokolja, hogy e folyóiratközlés nehezen hozzáférhető; másrészt az, hogy néhány levél kimaradt belőle, amelyek itt jelennek meg először. Indokolja továbbá a jegyzetek szűkszavúsága, valamint Deák politikai jelentősége és az a szerep, amit Vörösmarty — majd árvái — életében játszott. A FIATAL VÖRÖSMARTY BARÁTAI Az ifjú Vörösmarty barátságainak belső indítékairól elég nehéz véleményt alkotni. Jóformán semmit nem tudunk fivéréhez, Vörösmarty Jánoshoz, nagybátyjához, Vörösmarty Ferenchez vagy unokatestvéréhez, Vörösmarty Zsigmondhoz fűződő