Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)

Levelek

110 még nagyobb részök kint van: új időhatárt tennem szükséges. E* végett a' mai postával megkerestem T. Helmeczy Urat, hogy egy ide tartozó rövid Jelentésemet az Értesítőben nyomtattassa ki. Mivel azonban ezen általam igen tisztelt derék hazafinál is, Ossiánom iránt tett lépésem, a' mint tapasztalom, nem tellyes helybenhagyást talált: tartok tőle, hogy ha hozzá intézett új kérésemet egy jó barát nem pártolandja, az vagy későn, vagy épen nem is fog tellyesedésbe érhetni. Azért Kedves Barátom Uramat bátorkodom ezennel legtisztább bizodalommal megkérni a* végett, méltóztassék becses közbenjárása által részemre azt Tettes Helmeczy Urnái kieszközölni, hogy mái napon Ossián végett hozzá küldött rövid Jelentésem minél hamarább az Értesítőben megjelenhessen. A' Hazai Tudósítások' szolgálat jával nem élhetek; mert azokat Károlyi nyomtatja; ő pedig mint Kazinczy Ossiánjának tuljadonosa, velem való összeütközését már velem eléggé tudatta. Rösslert, kit először elmellőztem, másodszor meg nem szólíthatom. így egyenesen T. Helmeczy Úrra vagyok szorulva. Ha czélt nála sem érhetek: akkor előfizetőimhez a' Munka kijöveteléig nem szólhatok. Egy mivem sem tetszett egész életemben, olly kemény birájok voltam és vagyok azoknak: de Ossiánomra tellyes megelégedéssel tudok tekinteni. Azért sajnálnám, ha kiadásától, mellyre már most fundusom van, kedvemet el kellene vesztenem. Sok dolga van K. Barátom Uramnak, tudom; de szeressen engem annyira, hogy e' levelemre, ha csak két sort is, minél elébb válaszolni ne sajnáljon. Forró tisztelettel, szeretettel vagyok hű barátja szolgája Fábián 72. Deák Ferenc — Stettner Györgynek Kehidán februarius' 22én 1833. Kedves Barátom! Ha Pestről Debreczenbe vetted volna lakásodat távolabb nem volnál tőlem, mint most vagy, két izben kerestelek a' mult őszszel, de boszankodva értettem mindenkor: hogy meg nem érkézéi, — mennék én, és pedig minden órán mennék hozzád, de hivatalt vetettek nyakamba, 's az átkozott lótás futás miatt csak egy pár napot sem lophatok időmből. Téged hivatalod szinte tartóztat, Te nem jöhetsz, de talán volna időd annyi, hogy egy pár sorral tudósítottál volna, uj helyheztetésed terheiről és kellemeiről, — vagy talán nem is vagy Pápán, — sokszor gondoltam már: hogy Te vagy azon magyar tudós Társasági Tag, kinek éjszak Americábol irott Leveleit közli a' Társalkodó, mert ha Európában volnál nem tudnád magadat meg tartóztatni, hogy ne irnál. — Azomban én pörölök de jobb magam sem valék, pörölj tehát te is nem bánom de csak irj, mert hozzád illy közel, és még is rólad sem-