Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA A 2000. ÉV FELÉ Gondolatok egy rekonstrukció kapcsán ,Jó dolog könyvtártörténetet írni, de még jobb csinálni." (Apokrif aforizma) „Egy tudományos nagyüzemet, mint amilyen egy nagykönyvtár, alapjában úgy kell menedzselni, mint egy nyereségorientált vállalkozást; míg azonban az utóbbinál a nyereség mérhető és közvetlen, addig a könyvtárnál a „nyereség" többnyire áttételesen, szellemi hatékonyságnövelés formájában jelentkezik." (Eretnek gondolat) Alapállás: az igényektói a szükségletekig Ez az írás minden bizonnyal nem mentes a szubjektivitástól. Hogyan is lehetne másként 25 évi akadémiai könyvtári és 30 évi akadémiai kötöttség után? Attól azonban, hogy egy írás szubjektív hangvételű, még reális is lehet, bár a kitekintő, a távlatokat előre vetítő írások bizonyos mértékig mindig a realitás és a kívánságok (vagy ellenkívánságok) határán mozognak. Nem is lehet ez másként, mert nemcsak „a múltat nem lehet előre látni", de ajövőt is csak elég magas tévedésszázalékkal. A jövőkép felvázolása a jelen és a múlt elemzéséből indulhat ki és számolnia kell előre nem látható tényezőkkel, továbbá olyan elemekkel, amelyek a megfogalmazás idején talán még igény formájában sem léteznek. A jövőképnek tehát igény-felkeltő (de nem fantazmagória) vonásokkal kell bírnia. Az igényfelkeltés tényleges alapját a vonatkozó nemzetközi fejlődési trendek, a nemzeti gazdasági-kulturális adottságok, valamint a használók, adott esetben a kutatók latens, potenciális igényei képezik, még akkor is, ha ezek a használók — mint emh'tettem — az adott időpontban még nem is tudják igényeiket megfogalmazni. (Alighanem ez is az igények majdani kielégítésére hivatottaknak a dolga.) Azt hiszem, az a reális jövőkép, amelyik felméri, hogy az igények hogyan válhatnak szükségletekké. E kettő összekeveredése zavart okozhat, mert ha szükségletként kezelnek valamit, ami valójában még csak igény, irreálissá válhat az előretekintés (hosszú távú tervezés, prognosztizálás, futurológia). Ugyanis így háttérbe kerül a fokozatosság, az új elemek és tényezők bevezetéséhez szükséges szemléletváltozás. Ehhez viszont mellőzhetetlen az oktatás-képzés, az infrastruktúra kiépítése és más, nem közvetlen „termelői" beruházás. A Concorde típusú repülőgép üzemeltetéséhez nem elég a gép beszerzése, szükség van hatalmas járulékos beruházásokra, kisegítő szolgáltatásokra, a környezeti ártalmak korlátozására, szervezési és szemléleti változtatásokra is. Egy másik, szakmailag közelebbi példa: a mikroreprográfia tömeges alkalmazásához nem elegendők a legkitűnőbb felvevő- és olvasógépek, ha a mikroolvasmányok használata szilárd ellenszenvbe ütközik. Az igényfelkeltés,