Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán

98 a szoktatás, a szükségletté válás olyan folyamat, amelyet lehet ugyan gyorsítani - sőt kell is —, de nem venni róla tudomást semmiképpen sem lehet. Egy példát az igényfelkeltéstől a szükségletté válásig tartó folyamatról. A tudományos nagykönyvtárak — a szocialista országokban különös súllyal az akadémiai könyvtárak — egyik legfontosabb kvázi kutatásszervező feladata a világ szakirodalmából kiolvasható-sejthető új kutatási irányzatok jelzése a tudománypolitika, a kutatásirányítás számára. A folyó kutatások, a tudományos munka „napi" szakirodalmi ellátásán túlmenően ez a kitekintés adja meg munkájuk egyik nagy értékét. E kitérőnek tűnő bevezetéssel (filozofálgatással?) az itt következő írás szemléletét akartam beajánlani az olvasónak. Ez a szemlélet — az elmondottak után talán indokolni sem kell — a hagyomány és korszerűsítés egybekapcsolásával alakult ki és elválaszthatatlan a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától (a továbbiakban MTAK). Mi teszi azonban éppen most időszerűvé ezt a kitekintést, eltekintve attól, hogy bizonyos időközönként mindenképpen célszerű elgondolkozni a távlatokon? Esetünkben a válasz: az MTAK rekonstrukciója. A rekonstrukció célja az, hogy új és kedvezőbb elhelyezésre nyílott lehetőség valóra váltásával ne csak alkalmasabb és kellemesebb színtérhez jusson üzemeltető és használó egyaránt, hanem ezzel párhuzamosan a megváltozott elhelyezési feltételek optimálisan, vagy legalábbis nagymértékben kihassanak a tartalmi munka minőségi emelésére, a racionálisabb szervezésre, a hatékonyság-orientáltságra. Rekonstrukció — bővítés Az MTAK az Akadémia palotájának megalkotása óta (1866) áll jelenlegi helyén. Mostoha körülményeiről azonban — mert évtizedek óta kinőtte történelmi levegőjű, de diszfunkcionális elhelyezését — nem kívánok elmélkedni; az érdeklődő figyelmébe az Utóhang az Akadémiai Könyvtár épülettervéhez c. cikket ajánlom (a Roosevelt téri építési program „nekrológja"). A jelenlegi rekonstrukció programjáról és eddigi menetéről azonban részletesebben kívánok tájékoztatni. Előzmények, előkészítés, tervezés Az 1826-ban alapított MTAK az ország volumenében legnagyobb és legváltozatosabb tudományos gyűjteményekkel és szolgáltatásokkal rendelkező nagykönyvtár, az MTA könyvtári hálózati, kiadványcsere és szakirodalmi-informatikai központja,egyben az MTA levéltára. Az Országos Széchényi Könyvtárral és a budapesti Egyetemi Könyvtárral az MTAK alkotja azt a művelődéstörténeti triászt, amely együttesen képviseli a nemzeti könyvtári és általános tudományos nagykönyvtári funkciórendszert.

1 Az MTAK állománya ma 1,7 millió bibliográfia egység, viszont olvasói férőhelyeinek száma csak 70, pontosan annyi, amennyi jelenlegi helyének megnyitásakor, 120 évvel ezelőtt volt. Az említett két viszonyszám önmagában is tükrözi a helyzet ellehetetlenülését, különös tekintettel az MTA fejlődésére, intézményrendszerének 1949-től történt megszervezésére. Az MTAK világszerte számon tartott gyűjteményei korszerűtlenül, részben veszélyeztetetten, pótraktárakban, szétszórtan helyezkednek el. Szolgáltatásait, elsősor-