Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Az interdiszciplináris információ felhasználása: a Magyar Tudományos Akadémia

92 képezi, amelyet az MTA Könyvtára megvalósított. Az állomány által fedett tudomány­szakok széles területe és sokfélesége, a gyűjtemények különböző típusai, a különböző funkciók és szolgáltatások egybekapcsolása mind-mind olyan tényezők, amelyeknek együttes alkalmazása teremti meg az interdiszciplináris információt. Az információs szol­gáltatások a hagyományos referensz szolgáltatástól a számítógépes adatbázisokig terjed­nek - az ETO nyelvén kifejezve a O-tól a 9. szakig. Annak a ténynek, hogy a Magyar Tudományos Akadémián és a Könyvtárban létre­hozzák, szervezik és terjesztik az interdiszciplináris információt, többféle, egyrészt tör­téneti, másrészt a kutatásban történő alkalmazások vonatkozásában pedig gyakorlati okai vannak. A történeti ok egyszerű. 1945-ig, a felszabadulásig, a főleg adakozások útján létre­hozott MTA elsődleges feladata a magyar nyelv ügyének szolgálata volt; könyvtára szin­tén adományok, valamint a nemzetközi kiadványcsere segítségével fejlődött, így egyál­talán nem meglepő, hogy exkluzív jellegű, a humán tudományokat preferáló intéz­ménnyé vált. Érdemes megemlíteni, hogy a fentiek ellenére, éppen a nemzetközi kiad­ványcsere jó kiaknázásának következtében, már ebben a korszakban is igen jelentőssé vált a könyvtár tudományos szakfolyóirat-gyűjteménye (Proceedings, Comptes Rendus, Abhandlungen, amelyeket a külföldi tudományos akadémiák küldtek meg). Továbbá, ebben a korszakban a Könyvtár volt az Akadémia egyetlen intézménye. A gyakorlati okok változatosabbak. Az Akadémia 1948-ban végbement újjászerve­zését követően a természet-, társadalom- és humán tudományok területén számos szako­sított kutatóintézet jött létre. Azóta ezek a kutatóintézetek alapkutatással foglalkoztak és közülük mindegyik létrehozta a maga többé-kevésbé jelentős tudományos informá­ciós szolgálatát. Több közülük országos jelentőségre tett szert, mint pl. a Szegedi Bioló­giai Intézet, a Debrecenben működő ATOMKI, vagy a budapesti Központi Fizikai Kuta­tóintézet. A központi könyvtár szakmai és módszertani irányítása alatt mindezek a kuta­tóintézeti információs központok hálózattá szerveződtek. Eközben a központi könyvtár funkciórendszere is módosult: gondoskodnia kell mind az Akadémia, mind pedig az egész magyar tudományos élet dinamikus tudományos információval történő ellátásáról. Ez pedig a funkciókör jelentős mértékű kibővítését eredményezi, amelynek keretében töb­bek között a könyvtárnak fokozatosan a következő feladatokat is teljesítenie kellett: a) A kutatóintézeti könyvtárak és információs központok működésének koordiná­ciója (azaz beszerzésük és kiadványcseréjük bizonyos fokú koordinációja stb.); b) Az MTA képviselete a különböző nemzetközi szakmai szervezetekben (mint pl. a MISZON, az ECSSID - az ECSSID Bulletin-t az MTA Könyvtára adja ki stb.); c) A központi akadémiai, illetve az országban megjelenő tudományos munkák, do­kumentumok gyűjtése, őrzése (pl. a magyar akadémikusok műveinek bibliográfiája, az akadémiai kandidátusi és „nagydoktori" értekezések gyűjtése, a külföldi tanulmányútra utazó magyar kutatók utazási jelentéseinek gyűjtése); d) Központi tudományos információs szolgáltatások nyújtása, mint pl. kutatásszer­vezésből, tudománypolitikából (az ezekben a témákban kiadott folyóirat 23 kötete je­lent meg); e) A könyvtár saját gyűjteményére épített és a könyvtári személyzet közreműködé­sével készülő kiadványok létrehozása (pl. az olyan sorozatok, mint a „Publicationes", az „Informatika és Tudományelemzés", a „Kézirattári Katalógusok");

Next

/
Oldalképek
Tartalom