Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984

III. A könyvgyűjtemény tartalmi összetétele

60 1481, 1812, 1829, OSZK Clmae 409. (1/8, 10, 12, 20.) Mindegyik Breviárium Strigoniense, ami érthető, mert a királyi kápolna az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. A nyomtatottak közül azonosítottuk a két darabból összeállított ÖNB Ink 11 E 17. jelzetű ősnyomtatványt és a MTAK Ráth F 1042-t (3/5, 12). Ezek is esztergomi breviáriumok. Missale 12 van a Jegyzékben, egy kivétellel nyomtatottnak mondja. Közülük csak két ősnyomtatványt sikerült azonosítani: ÖNB Ink 9 G 11 és 19 A 13 (3/4, 9.) Ezek is Missale Strigoniensek. Itt kell megemlítenünk az OSZK Clmae 317 Pontificale Strigonienset, amely nem került Bécsbe (6/20).[91] Egyéb liturgikus anyag csak három darab van, mind a három a Varia theologica szakban: Var. theol. 18. "Index hymnorum ecclesiae in festa, cum annotationibus temporis, in quo dieendi sunt." (A Jegyzék nem mondja meg, hogy kézirat vagy nyomtatvány-e 5/11.)—Var.theol.25: "Institutiones et expositiones ceremoniarum ecclesiae catholicae cum rubricis." Valószínűleg azonosítható volt az ÖNB Cod.Lat. 914-gyel (1/5).). — A Var.theol 24: "Orationes ecclesiae in singula anni festa" az OSZK Clmae 408. jelzetű kódexe (l/l). 2. Biblia A Jegyzék Biblia szakja 6 tételt tartalmaz. Az 1. egy nyomtatott ószövetségi Vulgata-részlet lehet, mert így olvassuk: "Biblia cum commentariis D.Hieronymi a libro Esdrae usque ad Ecclesiasticum inculusive" (4/15). — A 2. egy teljes, 4 nagyságú, nyomtatott biblia (4/16). — A 3. egy nyomtatott Ószövetség-töredék "cum scholiis" (4/17). — 4. Csonka kézírásos biblia, amelyet az ÖNB Cod, Lat. 1215tel azonosítottunk (1/13). — 5. Ószövetségi kódex egy része (2/4). — 6. a már említett nyomtatott, 2° méretű "Biblia Ungarica", amely talán egy valahogy közbekeveredett Vizsolyi Biblia, de azt is el lehet képzelni, hogy a jegyzék készítője nem ismerte a magyar nyelvet és valami más (cseh?) nyelvű ősnyomtatvány-bibliáról van szó. Egyéb szakcsoportokból ide kell átvennünk a következő tételeket: az Epistolae 2-t, a Cod. Lat. 3985-ként azonosított Szent Pál leveleket (a galatákhoz írottól a zsidóknak szőlőig) (1/11). Ugyanígy az Epistolae 1-et, Sz. Pál leveleinek egy más részét, olyan kódexet, amelyet nem sikerült azonosítani (2/5). 3. Patres Már a statisztikai összehasonlításnál azt az eljárást követtük, hogy az egyházatyák mellett az ebbe a szakcsoportba sorolt más "alii sacri scriptores"-t, tehát a skolasztikusokat átsoroltuk a Theologia speculativa szakba, mert ennek a két csoportnak a szétválasztása igen fontos a gyűjtemény Jellemzése számára. így azután a szakcsoport 10 tétele közül csak öt marad. Az első négy Augustinus: 1. Egy nyomtatott "De civitate Dei" a két XIV. századi dominikánus, Thomas Walensis és Nicolaus Threvetus szokásos kommentárjaival. Nem tudtuk megmondani, melyik kiadásról van szó, mert már 1500 előtt 8 kiadása jelent meg (4/1). — Külön a kommentároknak van egy budai kódex-példánya is Berlinben, MS theol lat. fol, 160., amely nem került Bécsbe (6/23). — A Jegyzék Patres csoportjának 2. da-