Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984
III. A könyvgyűjtemény tartalmi összetétele
61 rabja "Canones juxta triplicem regulám" c. nyomtatvány, amely az Augustinus neve alatt ismert mindhárom szerzetesi regulát tartalmazza, a nem hiteles Regula consensoria-t, és a másik két hiteleset, a regula secundát és regula ad servos Deit. A XV. századból egyetlen nyomtatott kiadása van meg az ÖNB-ben, a strassburgi 1490-ig (GW 2937. ÖNB Ink XXI E 16), de ez kifogástalan állapota miatt nem igen lehet Budáról elhozott példány, az tehát valószínűleg XVI. századi kiadás (4/2). — A 3. tétel megint Augustinust tünteti föl a"sacri ordinis regula" kódex szerzőjeként. A cím valószínűleg nem pontos. Nem is valószínű, hogy ez a rövid szöveg külön kötetet tett volna ki, inkább egy vegyes tartalmú kötetről lehet szó, amelyben az összeírónak ez tűnt a szemébe, vagy csak ennyit tudott kiolvasni. így a tételt nem tudjuk azonosítani egyetlen bécsi kódexszel sem, (2/1). — A 4. Augustinus "De verbis Domini"-ként jelzett 4° méretű kódex. Mivel Szent Ágostonnak sok olyan rövid munkája van, amely "De verbis Domini"-ként egyes szentírási mondatokat magyaráz, a cím a meghatározáshoz kevés (2/2). Ágoston munkáival nemcsak a "Patres"-szakban, hanem egyebütt is találkozunk anyagunkban. Ezeket tehát szintén itt ismertetjük. Van az Expositiones psalmorum 11. szám alatt egy "Explanatio libri psalmorum authore D. Augustino". Ezt sikerült azonosítani a bécsi Ink 19 A 4. jelzetű, Velencében 1493-ban megjelent ősnyomtatvánnyal. (GW 2910. —3/8). — Az Expositiones 13. tétele alatti gyűjteményes kötetben (ÖNB Cod. Lat. 4237. — 1/30) megvan "De corporis et animae misera vita" c. munkája. - A Varia theol. 17. (ÖNB Cod. Lat. 4253. - 1/41) vegyes teológiai anyagot tartalmazó kötetben: De lapsu mundi, de incertitudine huius vitae et de avaritia. De vita Christiana. De poenitentiae medicina. De vera et falsa poenitentia. Admonitio, quantum bonum sit lectionem divinam legere. De conflictu vitiorum et machina virtutum. — A Philosophia szak 4. tétele alatti cimmel azonosított ÖNB Cod. Lat. 4007 (1/64) kódexben találjuk Augustinus két kis munkáját, a "Praedicabilia"-t és a "Praedicamenta cum glossis variis"-t, sok és sokféle anyag között. — Főleg kánonjogi anyag közt találjuk meg Sz. Ágoston "Soliloquiorum liber"-ét a bécsi Cod. Lat. 4036-ban. (1/68). Négy olyan kódexben is vannak Augustinus-munkák, amelyek nem kerültek Bécsbe. Ezek a következők: Az "Enchiridion in Laurentium" megvan az esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár MS II. 6. jelzetű kódexében (6/11 és az esztergomi Városi Levéltár 1348.r.sz. kötetében is. Ugyanebben az utóbbi kódexben volt meg egykor egy pseudo-augustinusi, valójában Fulgentiustól való "De fide ad Petrum" (6/18). A "De Deo et anima"-t megtaláljuk az ugyancsak esztergomi főegyházmegyei könyvtári MS I. 213-ban (6/19). Végül Augustinusnak egy "Sermo de verbis Domini"-ként jelzett kódexét hozta el Lambeck 1666-ban Budáról, de ennek lelőhelye ma ismeretlen (6/26). Augustinuson kívül a Patres -szakban csak még egy egyházatya szerepel, Ambrosius "De officiis" megjelöléssel (5.sz.). A tételt azonosítottuk az ÖNB Cod.Lat. 705-tel, amelyben a valóságban a szerzőnek más művei is benne vannak, a "De patriarchis", "De mysteriis", "De sacramentis". — Ugyancsak Ambrosius "In HexaBmeron" című művét találjuk meg az Augustinusnál említett esztergomi MS II. 6. kódexben (6/11). Ugyanebben a kódexben van Nagy Szent Gergely pápa "Expositio in Cantica Canticorum"-a. Gregoriusszal csak még egy helyen találkozunk, a valószínűleg
