Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek (A MTAK közleményei 15. Budapest, 1984

III. A könyvgyűjtemény tartalmi összetétele

III. A KÖNYVGYŰJTEMÉNY TARTALMI ÖSSZETÉTELE Mekkora volt a budai — most már nevezzük így — kápolna-könyvtár, nem tudjuk pontosan. A becslések ellentmondanak egymásnak. Lambeck 300-400 kötetről beszél, amit az alagsori helyiségben heverve látott. Marsigli 800-at mond. Ennyi bele is fért volna abba a 10 ládába, amelyből kiszórva találta, — persze a ládákban más is lehetett. Az ilyen becslések azonban teljesen megbízhatatlanok. Még gyakorlott könyvtáros sem képes még csak megközelítőleg sem számot mondani egy vagy több könyvhalomról, amelynek belsejét, a beljebb levő könyvek méretét nem is láthatja. Mindenesetre valószínű, hogy a könyvek egy része, amiről Marsigli azt írja, hogy a katonák széttépték, nem került a Jegyzékbe és azzal Bécsbe. Mégis valószínű, hogy a könyvek többsége az, ami megmaradt és elegendő ahhoz , hogy a gyűjtemény egészéről képet adjon a tartalmi vizsgálat számára. Ezt a vizsgálatot érdemes elvégezni, hiszen a Corvina — eredetiben fönnmaradt, vagy adatokból ismert — állománya mellett a második legnagyobb középkori magyar könyvtárról van szó, amelyet közelebbről tudunk megismerni. A tartalmi vizsgálatot nagyjából a Jegyzék csoportjai szerint végezzük el, némi gyakorlati okokból szükségesnek látszó változtatással, főleg pedig helyesbítettük azokat a tévedéseket, amelyeket magukból a Jegyzékben foglalt címekből, illetve a megtalált darabok alapján állapítottunk meg. Természetesen a Jegyzék anyagán kívül figyelembe vettük azokat a darabokat is, amelyeket annak idején nem szállítottak Bécsbe. (A könnyebb visszakeresés érdekében közöljük az egyes tételeknél a munkánk I. fejezetében összeállított jegyzékek számait.) SACRI 1. Libri liturgici Olyan csoport ez, amelyből a legnagyobb résznek, maguknak a szer könyveknek tulajdonképpen nem is igen lenne helye egy könyvtárban, de egy kápolna-könyvtárban érthető az ottlétük, akár mint istentisztelethez használt gyakorlati könyvanyag, akár mint egyes káplánok hagyatékából odakerült könyvek. A Jegyzék két csoportot közöl ilyent: breviáriumok és missalek. Breviáriumot összesen 9-et sorol fel, négy kéziratost, öt nyomtatottat. A kéziratosakat mind sikerült azonosítani: ÖNB Cod. Lat.