Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága (A MTAK közleményei 14. Budapest, 1984
Náday Károly: Kufsteini levél
12 Batsányival együtt kezdte meg kufsteini fogságát a szintén költő Szentjóbi Szabó László, aki mindössze huszonnyolc évesen — itt lelte halálát. Ugyancsak velük hozták ide a szintén író pálos szerzetest, Verseghy Ferencet is. 1799. július 6-án érkezett ide Kazinczy Ferenc nyolc társával Brünnből. Kazinczy: Fogságom naplój á-ban hat esztendei raboskodásának stációi között kufsteini fogságáról is beszámol. Le is rajzolta a "kősziklán" álló zord tornyot, a körfolyősóról nyíló cellák alaprajzait. Fogságuk színhelyéről többek között így ír: "A várba négyszázötvenkét grádics viszen, ha jól jegyzé meg Szulyovszky, s a status foglyai ott egy toronyban tartatnak, mely tizenhárom rekeszeket foglal magában. — A dachstuhl (oszlop, mely a fedél közepét tartja) oly vastag, hogy három ember összefogott kézzel nehezen ölelhetné körül. Ez körül fut el a folyosó. Minden két szobának egy pitvara van. A szoba alacsony, az ablak nagyocska, s párkányát elérheti a térd. Az ablak falában nemcsak vasrúd, hanem drótbul font rostély is. A szoba ajtaja s a parányi kemence egészen elfogja a négy fal egyikét. (Itt báró Wesselényi no. 7. lakott, talán ötödfél esztendeig, egy püspök és egy zsidó közt — nro. 13. Marét; nro 12.Bacsányi 1795-ben, s e kettő beszélgetve egymással.) A szoba ajtaja belülről vas pléhvel vala bevonva, s azon egy ablaklyuk, de amelyet kívülről mindég zárva tartottak. Holmit ezen adának be, mert az ajtó csak szombaton nyittatott meg a kapitány jelenlétében, míg a borbély a szenvedőt megberetválá, s a gyomorszék kiüríttetett." * Amikor az 1848-49-es magyar szabadságharc fellángolt, ítélték Czuczor Gergelyt egyetlen verséért hat évi "vasban" töltendő kufsteini várfogságra. A szabadságharc leverése után az elérhető vezetőket kivégezték, a külföldre távozottakat jelképesen akasztották fel. Hazai követőikkel, harcoló társaikkal megteltek a magyarországi aradi vár,a pesti "Új-épület", az ausztriai kufsteini vár, továbbá Olmütz, Spielberg, Josef- és Theresienstadt, Laibach és Königgratz börtönei. A bujdosó hazafiak rejtegetése, az elmúlt korszak emlékeinek gyűjtése juttatta kufsteini várfogságra Teleki Blanka grófnőt és munkatársát, Lő vei Klárát. Előzetesen rendszeresen figyeltették postájukat, elsősorban Teleki Blanka és huga, az ekkor Párizsban élő De Gerandoné Teleki Emma levelezését. Ez alapján készült vádiratuk, melyet Teleki Blanka és kör e c. kiadványban Sáfrán Györgyi tett közzé. (Bp. 1963. 377-91.1., Bukarest, 1979.46-77.1.) Amikor a kufsteini várbörtön és a benne raboskodott magyar és hozzájuk csatlakozó egyéb nemzetiségű rabok történetét kutattam, felfigyeltem arra a meglepő tényre, hogy a kufsteini várbörtönbe — az uralkodó hatalom céltudatosságára jellemzően — általában túlnyomóan magyar őrséget vezényeltek. 1745-ben a szegedi 46.gyalogezred elődje szolgált itt. Mikor Kazinczyt és társait ide szállították, Johann von Czervenka százados volt a várparancsnok. 1805ben "Uihazi", valószínűleg: Újházi őrnagy. 1814. július 7-én az egykori cs.kir. 26. gyalogezred egy kis különítménye került a várba. Ez az ezred később Esztergom
