Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
23 szokásokat illetően — jelentős eltérések mutatkoznak, s hogy ezek az INFROSS-felmérés módszerével jól körvonalazhatók. A tájékoztatás formái is szakspecifikusak — állítja M.B. Line — s éppen ezért "tervezésük szempontjából tehát igen hasznos annak a tisztázása, hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek a szakterületek, tájékoztatási szükségleteik szempontjából." (1972, 494.p.) Én a magam részéről nem bocsátkozhattam az MTA Könyvtára olvasóinak a periodikum-használaton túlmenő egyéb tájékozódási módjai vizsgálatába. Jelen elemzésem kizárólag a periodikum-használatra koncentrálódik, mivel ezen egyetlen síkú elemzés is több évi megfeszített kutatómunkát igényelt. A téma kiszélesítésében — a többi tudományos tájékoztatási forrás felé — a következő lépés a könyvek használatának egy a közeljövőre tervezett vizsgálata, elemzése lesz. 1.9 Prognózisok és jövőbemutató tendenciák Az általam áttekintett szakirodalomban néhány tanulmány, több kevesebb hihetőséggel, az információs igények, s ezen belül a folyóiratok iránti igények jövőbeli alakulását próbálja felmérni. Szándékosan használom a felmérés fogalmát, mivel e művek szerzői gyakran matematikai módszerekkel próbálják mérni a fejlődési tendenciák sebességét, irányát, sűrűsödési és ritkulási pontjait, hullámmozgását stb. A szakirodalmi információk számbeli alakulásának tendenciáját (ill. ha szakágakban gondolkodunk — tendenciáit) illetően igen érdekes következtetésekre jut G.Anderla (1973), aki az Organisation for Economic Co-operation and Development számára végezte vizsgálatait. Magyarnyelven Biacs Tamás (1977) ismertette. Szerinte az információszükséglet még (ti. 1973-ban) évről évre növekszik ugyan, de elkerülhetetlenül be fog következni ennek megtorpanása. Az információszükségletek lassulási görbéje a logisztikus görbe képét fogja mutatni. A lelassulás kezdetét 1985-re, vagy még néhány évvel ennél is közelebbi időre teszi. Nem szabad elfelejteni, hogy a lassulás éveiben is növekszik az információszükséglet, csak már nem gyorsuló , hanem lassuló, évről évre kisebb növekedést mutató arányban. így az információáradat nem sokat veszt erejéből, nyomasztó voltából. Az információk tárolása, feldolgozása és rendelkezésre bocsátása így is csak számítógépes információs rendszerek segítségével lesz megoldható. G.Anderla prognózisában arra nézve is adatokkal szolgál, hogy mikor lesz az ilyen gépi rendszer immár nélkülözhetetlen igény: "Feltétele ennek az egy számolási egységre (pl. egymillió műveletre) eső költségeknek a manuális adatfeldolgozási költségek alá süllyedése (ez kb. 1979-re várható)." (vö. Biacs 1977, 94.p.) Ismeretes, hogy az Akadémiai Könyvtárban 1980 elején megindult az Institute for Scientific Information (Philadelphia) által működtetett számítógépes információs rendszerek hazai alkalmazása. Ez a szakirodalmi tájékozódást s ennek folytán a folyóirathasználatot is a későbbiekben bizonyára jelentősen befolyásolni fogja, de hogy milyen mértékű lesz ez a változás, azt csak a jövőbeli periodikum-használati felmérések jelezhetik majd. Véleményünk szerint hiába csökken az információk halmozódásának üteme, ez nem okozza az olvasók, szakirodalom-használók aktivitásának csökkenését. Hogy ez a mozgásforma is csökkenő tendenciát mutat-e majd valamikor a jövőben, erre nem terjed ki a nevezett tanulmány.
