Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
22 a külföldi folyóiratokban való részvételével. Vizsgálták a magyar szerzők közleményeire való hivatkozások országonkénti megoszlását is. A felmérés a magyar folyóiratok átfutási idejének lassú voltát nemzetközi összehasonlításokkal bizonyítja. A szerzők úgy vélik: bizonyára ennek a hosszú átfutási időnek is része van abban, hogy a magyar szerzőktől származó külföldön megjelent közlemények idézettségi átlaga kedvezőbb értékű, mint a magyar Actákban megjelent cikkeké. Ehhez a tematikához jelen dolgozatomban az a kérdésfelvetés kapcsolódik némileg, hogy milyen szembenállást látunk adott szakon belül a szak kurrens külföldi folyóiratainak és hazai Actáinak olvasottsága között. Erre vonatkozó adataink bemutatására az adott szakkutatók (fizikusok, kémikusok stb.) olvasási szokásainak elemzése kapcsán kerül sor. Nagy József és Braun Tibor (1980b) nemzetközileg általános jelenségnek tartják a nem hazai folyóiratban való publikálás felé való vonzódást. "Ez a nemzeti folyó^ iratok számára a belföldi közlemények bizonyos mértékű eláramlását, a más országok folyóiratai számára pedig külföldi cikkek odaáramlását jelenti. A belföldi folyóiratokban való publikálás mértéke általában egy ország tudományos méretével arányos. A világ tudományos szempontból vezető 16 országa közül az első 6-nál a szerzők kb. 60 % -ban hazájukban publikálnak, a többinél csak kb. 30 % -ban" — állapítják meg a szerzők (1980b,2.p.). A szerzők — nemzetközi összehasonlítás keretébe helyezve — megvizsgálják, hogy az Acta Biologica, az Acta Chimica, az Acta Mathematica és az Acta Physica milyen részarányban közöl cikket, tanulmányt külföldi szerzők tollából. Az 1977-i évre vonatkozóan megállapítják, hogy eléggé magas a külföldiek részvétele. "A hangsúly azonban a mértéken van" — jelzik a szerzők, és ez a mérték Actánként igen eltérő. Tehát semmiképpen sem érdektelen ilyen tudománymetriai módszerekkel — egy-egy Actára lebontva — megállapítani a szerzőgárda nemzeti hovatartozás szerinti megoszlását. Meglepő egyes fejlődő államok (India, Egyiptom) kutatóinak nagy aránya a szerzők körében a magyar Actáknál. 1.8 A periodikumok és a többi tudományos tájékozódási forrás Déri Miklósné (1964, 1966) volt az első Magyarországon — tudomásunk szerint — aki egy szakterület kutatóinak tájékozódási forrásait a maga teljességében vizsgálta. Később Szentirmai László (1972) is az átfogó tájékozódási szokásvizsgálat célját tűzte maga elé, de ő elsősorban a vidéki regionális övezetben dolgozó szakemberek ilyen szokásainak, ill. lehetőségeinek bemutatására törekedett. Adatai arra utaltak többek között, hogy a jelzett regionális viszonylatban a szakemberek bizonyos részénél szakirodalom helyett az interperszonális úton (egyéni beszélgetésekből vett információk), valamint az ismeretterjesztés útján (rádió, tévé, TITelőadások) szerzett tájékozódás is kielégítette az érintetteket. M.B.Line (1972) vizsgálta talán legátfogóbban a fenti kérdést. "A társadalomtudományi szakemberek információhasználata és információszükségletei" c. munkájában ugyanis részletesen elemezte az 1967-ben megindult ún. INFROSS (= Information requirements of the social sciences) felmérés eredményeit. M.B. Line fontos megállapítása, hogy az egyes szakterületek között — a tájékozódási
