Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
13 csökkent. A.Sandison korrigálta a hibát: a folyóirathasználatot az exponenciálisan növekvő állományhoz viszonyította, s ekkor a használat már korántsem mutatott csökkenést. Saját vizsgálatom mellett (vö. jelen dolgozat 95-105. p.) számos hazai használatelemzési vizsgálat a könyvtári felezési időre is kiterjed. Ezek közül csak egyet említek. Dömötör Lajosné (1974) a Veszprémi Vegyipari Egyetem Központi Könyvtárának periodikum-használatát vizsgálta — többek között — a használt periodikumok évjárata szempontjából is. "Az egy év folyamán igénybe vett folyóiratokat a könnyebb keresés kedvéért betűrendben is összeállítottuk — írja Dömötör Lajosné — és ezt az összeállítást használtuk fel arra, hogy minden folyóiratra vonatkozó összes kérést belső (egyetemi) és külső kérések száma szerint is bemutassuk." (1974, 316.p.) Látható tehát, hogy kifejezetten könyvtárhasználati módszerről van szó. Megállapítja, hogy "az utolsó 3 évből került ki a kérések 52, 5 % -a, ez a minimális határ, ameddig a legkihasználtabb folyóiratokat ki kell egészíteni." "Ugyanez vonatkozik a raktári elhelyezés szabályaira is ... az utolsó három év anyagának kell a könyvtárhoz közvetlenül kapcsolódó raktárban maradnia." Megállapítja végül azt is, hogy a használat szempontjából az utolsó 15 év periodikumanyaga "gyakorlatilag teljes ellátottságot ad, de szórványosan a múlt század irodalmára is szükség van." (Dömötör 1974, 317. p.) 1.4.2 A hivatkozások csökkenésével mért felezési idő A hivatkozáselemzéssel mért felezési idő fogalmának tisztázásához érdemes visszatérnünk M.B. Line és A.Sandison (1974) áttekintésére. Felezési időnek — az ő megfogalmazásuk értelmében — elsősorban a hivatkozások alapján mért felezési időt hívjuk, mivel azonban az utóbbi időben igen sok olyan tanulmány jelent meg, amely megállapításaira az ún. könyvtári felezési idő segítségével jutott, a hivatkozáson alapuló felezési időt informatikai felezési időnek is szokták nevezni megkülönböztetésként. "Az új kiadványok intenzívebb és a régebbiek kisebb használatát — írja Török Sára Line-ék tanulmányról adott ismertetésében (Török 1975, 292.p.) — számos szerző megállapította. Price ezt ' sürgősségi hatásnak' nevezi, bár [ez] lehet elég hosszú időszak is, 4-9 év. Line úgy találta, hogy a használatcsökkenés átlagos görbéjétől csak kevés számú, kiemelkedően sokat használt folyóirat tér el." "Egyes művek használatának sorsát vizsgálva — folytatódik az idézet — (Török 1975, 292. p.) Garfield arra keresett választ, melyek válnak klasszikusokká és melyekre nem hivatkoznak. Néhány tétel használata gyorsan csökken, másoké állandó, esetleg emelkedik, s rendszerint ezek, melyekre a legtöbbet hivatkoznak az első 2-3 évben. Egy mű megkésett felfedezése is előfordul néha." A hazai kutatás is jelentősen hozzájárult az informatikai felezési idő törvényszerűségeinek vizsgálatához. Kállai Istvánné (1969) már igen korán követte hazai kutatásaival a felezési idő kiszámításának nemzetközi gyakorlatát. Ő a Fővárosi KÖJÁL Könyvtárába járó magyar orvosi folyóiratok (11 folyóirat, címszerint felsorolva: Kállai 1969, 183. p.) mikrobiológiai cikkeinek külföldi és magyar folyóiratokra való hivatkozá-