Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
14 sainak együttes felezési idejét számította ki, s megállapította, hogy ez az idő kereken 7 év. Dolgozata gondos számításokat tartalmaz, a számítások technikai megvalósítását is részletesen bemutatva, de végeredménye kissé sommás: "A 7 éves felezési időt figyelembe véve ... az 1960 előtti évfolyamokat tulajdonképpen avultaknak tekinthetjük." (Kállai 1969, 188.p.) Általánosabb informatikai felezési időket akkor nyerhetünk, ha nagyon gondosan kiválogatott nemzetköz i mintán mérjük ezeket. Ilyen kutatásnak tekinthetjük Száva-Kováts Endre (1973a, 1973b, 1976a, 1976b) felméréseit. Ő maga elé vetítette a természettudományi folyóirat-irodalomban általánosan, valamint ezen belül is a földrajztudományi folyóiratokban érvényesülő felezési értékeket és — láthatóan maga is meglepődve saját eredményeitől — azt tapasztalta, hogy a 30 évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva a nevezett tudományterületen belül a felezési idő nem hogy csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett (Száva-Kováts 1976a, 7-11.p.). Sajnos eléggé differenciálatlan képet ad a nyelvészek és az irodalomkutatók hazai dolgozatainak informatikai felezési idejéről a már idézett Ecsedy Judit (1973). O a nyelv- és irodalomtudományi hazai folyóiratokra nézve 9 éves felezési időt ál- • lapított meg az 1920-1964 közötti időre eső hivatkozott külföldi szakirodalom alapján. 1.4.3 M.B. Line és A.Sandison tanulmányaiban (ismét az erről adott tömörítés szövegét használva, vö. Török 1975, 293.p.) a következőket olvassuk: "Az avulás jelenségét kielégítően magyarázó elméletet még nem alkottak." — Szerintem tradicionális szokásoknak és szociálpszichológiai tényezőknek is jelentős szerepük lehet a magyarázatban. — M.E.Soper (1976) például — jól alkalmazott kérdőíves módszerrel — kimutatta, hogy adott folyóiratok, Hl. könyvek magánkönyvtári meglétének rendkívül nagy szerepe van abban, hogy a kutató idézi-e ezt a folyóiratot, ill. könyvet vagy sem, s ha ez így van, ez a felezési idő alakulását is részben befolyásolhatja (magánkönyvtárakban ritkán fordul elő távoli múlt időkre visszanyúló folyóiratsor). Magyarországon ez a szempont talán nem olyan erősen befolyásoló tényező, de M.E.Soper jelzett tanulmánya mégis — a külföldi számítások eredményeinek értékelésénél figyelembe veendő — sajátos szociológiai szempontokra világít rá. Hazai viszonylatban — nem is annyira a magánkönyvtárnak — mint inkább az ország egyes övezetei szakirodalmi ellátottságának lehet módosító szerepe a felezési idő értékeinél. Érdemes lenne a Budapesten és az egyik vidéki egyetemi városban — hozzávetőleg azonos szakterületen — kutatók publikációit a felezési idő szempontjából megvizsgálni. Az egybevetés az információ-ellátás helyenkénti különbségeire is rávilágítana. Esetleg kimutatná, talán az eddiginél pontosabb formában, az egyes körzetek hátrányos helyzetét a szakirodalmi ellátottság vonatkozásában, amin központi könyvtári szerveknek kellene megfelelően segíteniök. Az olvasási módok különbözőségei is eredményezhetnek szociológiai vonatkozású felezési időeltéréseket. Vannak M.B. Line és A.Sandison szerint ún. "kiegészítő" (updating) és "alapvető" (basic) szakirodalom-olvasási formák. A "kiegészítő" olvasás témacentrikusabb s nem törődik elsődlegesen az olvasott anyag megjelenési évével, régiségével. Egyes közleményekben nagyobb számú "alapvető",
